13151. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikus szelep
— 2 -dig, míg a folyadékszint az a nyílások alá nem sűlyed. A jelzett terekből kiszorított folyadék az o térbe nyomatik, úgy hogy a gáz az n a m úton szabadon átáramolhat. A gázátömlés megkezdődésénél az n térből az m térbe elragadott folyadék a kiöblösödő m térben gyülekezik össze és innen ismét a készülékbe folyik vissza. Az n térből a z gyüjt.őcső indul ki, mely az állandóan égő gyujtólángot táplálja, ugy hogy a mint a lángzót nyitjuk, az abból kiáramló gáz azonnal meggyúl ad. Az a nyílás, mely az m és n tér kapcsolására szolgál, háromszögletes a háromszög csúcsa fölfelé fordul. Ezzel azt érjük el, hogy a növekvő gáznyomás által kiszorított elzáró folyadék az a gázátbocsátó nyílás keresztmetszetét csak fokozatosan nagyobbítja, tehát a lángzóba jutó gáz mennyisége is fokozatosan és nem hirtelenül nagyobbodik. Az a nyílások bizonyos esetekben egészen el is maradhatnak, a gáz ekkor a belső harang alsó élét kerüli meg és így jut a harangot környező térbe. Világos, hogy a zárófolyadék kiszorítására és a gázvezeték megnyitására szükséges nyomás az m n térben lévő folyadékoszlop magasságától, szorosan véve az a nyílás fölött lévő folyadékoszlop magasságától függ, mert eme folyadékoszlop magasságától függ azon folyadékoszlop magassága is, mellyel az o térben lévő folyadékoszlop magassága nagyobbodik, ha az a nyílás szabaddá lesz, és melynek nyomását a gáznyomásnak ellensúlyoznia kell. Következik azonban ebből, hogy ama gáz nyomást, melynél a szelep nyílik, szabályozni lehet, még pedig vagy oly módon, hogy a g c p A i h 7 harang magassági helyzetét változtatjuk, mi az 11 gyűrű megfelelő beállításával könnyen végezhető, vagy pedig hogy a zárófolyadék mennyiségét változtatjuk meg oly módon, hogy a kiilső B tartályba folyadékot öntünk vagy abból folyadékot veszünk ki. Magától érthető továbbá az is, hogy az R gyűrű helyett más beállításra alkalmas szerkezeti rósz is használható. Ha a jelzett készüléket arra használjuk, hogy több egymástól tetszőleges távolságban lévő lámpát egy központi helyről egyidejűleg automatikusan gyujtsunk meg vagy oltsunk el és xx ha az egyes lámpákban a záró folyadékoszlop magasságát a központtól a fogyasztási helyig föllépő nyomásveszteségnek megfelelően szabjuk meg, az összes lámpák egyidejűleg abban a pillanatban gyuladnak meg vagy alszanak el, melyben a nyomás a központon egy bizonyos értéket elér. A 3. ábrán látható kiviteli módozatnál a szelep két egymással a r-1 keresztcsövön át közlekedő a1 b1 csőből áll, melyek azonkívül a cl cső alatt fekvő d1 csövön át egymással és az f1 tartállyal is közlekednek. Ennél a berendezésnél az a1 b1 c1 csövek a gáz vezetésére szolgálnak, de ez az út rendesen, a míg a gáznyomás csekély, el van zárva, minthogy azt a zárófolyadék tölti ki, melynek szintje az egyes a1 b1 f1 edényekben akkor, x ha a gáztúlnyomás egyáltalában megszűnik, a pontozva jelzett vonalnál van. Ha a gáznyomás nagyobbodik, az a1 csőben lévő folyadékoszlopot lenyomja, ha pedig ez a folyadékoszlop a c1 cső alá sülyedt, a b1 csőben levő folyadékoszlopot is lenyomja, ennek következtében a szélesebb tartályban a folyadék szintje emelkedik és a folyadék a rajzon látható módon helyezkedik el, a gáz pedig a megfelelő vezetéken átfolyhat. A 4. ábra a találmány tárgyát képező készülék egy újabb kiviteli módozatát ábrázolja. A szelep lényegében véve egy U-alakban meghajlított csőből áll, mely a zárófolyadékkal, olajjal stb. van töltve, és melynek a3 b3 szárának átmérője legczélszerúebben különböző. A cső szűkebb a3 szára a gázvezeték és a c3 csővel áll kapcsolatban. Az a3 csőből a gázt a d3 cső vezeti a lángzóba. A e3 a3 d3 csövek által képezett gázvezetéket rendszerint, t. i. ha a nyomás kisebb, mint a mekkora nyomás alatt akarjuk a gázt fogyasztani, a zárófolyadék elzárja, a folyadék szintje akkor, ha a gáznak túlnyomása nincs, az összes csöveken egyenlő magas, pl. a pontozva
