13094. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénnek fából és fahulladékokból, turfából vagy más hasonló anyagból való előállítására

^ Á — Elszenesítés közben különböző gáz- vagy csöppfolyós termény keletkezik,mint kátrány, faeczet, szénhy drogének, stb. Minthogy ezek különböző hőfoknál keletkeznek, azokat ott, hol fejlődnek, össze lehet gyűjteni, még mielőtt elbomlottak volna, még pedig oly módon, hogy a csatornát alkalmas helyen elvezető csövekkel látjuk el, melyeken a gázok a kellő pillanatban vezethetők el. A föntebb jelzett eljárásnak különböző előnyei vannak. Annak következtében, hogy az elszenesítő csövekbe vagy csatornákba folytonosan besajtolt anyag lassan-lassan előremozog és lassan melegszik föl és szenesedik el, a lehető legkedvezőbben használjuk föl az időt és munkát. Az anyagot csak sajtolni kell (mi gépüzem segélyével történik), a fűtőcsövek vagy csatornák mindig ily módon szerepelnek, mi által sok idő takarítható meg. A mennyiben az anyagot elszenesítés közben és előtt erősen összesajtoljuk, igen tömör és nehéz szeuet állítunk elő, mely könnyen szállítható. A fokozatos fölmelegítés és elszenesítés következtében a különböző melléktermények külön választhatók le. A csövek vagy csatornák melyekben az elszenesítés megy végbe, gyorsan és olcsón válthatók ki. A csatolt rajzlap sematikusan az eljárás kivitelére szolgáló készüléket mutatja be. Az 1. ábra a berendezés hosszmetszete, a 2. ábra keresztmetszete az elszenesítő csöveken és az ezt körülfogó fűtőcsöveken átvezetett sík szerint, a 3. ábra a sajtó és az elszenesítő cső egy' részlete nagyobb méretben, a 4. ábra az elszenesítő cső egy módosított kiviteli módozata. Az a sajtó tetszőleges szerkezetű lehet és az anyagot sajtolása után a b elszenesítő csőbe nyomja, melynek tetszőleges keresztmetszete van. A sajtó segélyével az elszenesítő csőbe folytonosan benyomott nyers anyag a eső mentén folytonosan halad előre. A b elszenesítő csöveket pl. túlhevített gőz, meleg levegő (égéstermények) vagy a cső mentén haladó láng által oly módon-hevítjük, hogy a csövek hőfoka a sajtótól való távolsággal arányosan növekedjen, t. i. a csövekben előrehaladó anyagot egészen az elszenesítésig fokozatosan hevítjük. A rajzokon egy c csatorna látható, melyben a d tüzelés égés terményeit a nyers anyag mozgás irányával ellentétes irányban vezetjük. A csövek vagy csak oly hosszúak, hogy az elszenesítés után a b elszenesítő csövekből a szén azonnal kihulljon, a mikor a szenet a szokásos módon lehűtjük, vagy pedig oly hosszúak, hogy? a szenet a b elszenesítő csövet körülfogó hűtőkészülék segélyével teljesen lehűtjük. Az utóbbi esetben a b csöveket legczélszerűebben az előzetesen szárítandó nyers anyaggal vesszük körül, vagy pedig úgy járunk el, hogy a hőt, melyet a szén lehűtés közben lead, a nyers anyag szárítására vagy más czélra használjuk. Mint az a 2. ábrán látható, egy és ugyanazon sajtónál több b elszenesítő cső is alkalmazható. Az 1. ábrából az is kitűnik, hogy a b csövek azon a ponton, hol az elszenesítés végbe megy, megszűkülnek és így a mozgás elé nagy akadályt gördítenek, úgy, hogy a szén elég kemény és nehéz lesz. Ezt oly módon érjük el, hogy a csöveket elég hosszúra készítjük, vagy hogy a falakat azokon a pontokon, hol a szén zsugorodik, megosztjuk és az egyes részeket az ismert módon egymás felé nyomjuk. A csöveket több ponton lehet e elvezető csövekkel ellátni, hogy a különböző gázokat, melyek különböző hőfoknál keletkeznek, el lehessen vezetni. Minthogy különböző hőfoknál különböző termények keletkeznek, ezeket egyenként lehet összegyűjteni, mielőtt oly hőfoknak volnának kitéve, mely kondenzálódást vagy bomlást okozna. A 4. ábrán látható kiviteli módozatnál az elszenesítő cső első része teljesen vagy majdnem teljesen függélyes, a másik része ellenben vízszintes. Az anyagot a csatorna fölső részébe vezetjük be, hol a saját súlyának hatása alatt összesajtoltatik. A könyöknél az anyag teljesen elszenesedett. A b cső vízszintes részén az a sajtó nyomja át. Ha a cső mérete elég nagy, egész hosszában