13015. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szer fának imprägnálására

- 4 -Raczionális munkánál itt körülbelül 720 mm.-nyi higanyoszlopnak megfelelő vákuumot létesíthetünk, mely a gőznek és ammoniákgáznak pareziális kondenzáeziója folytán létesül; a fát körülvevő és ennek likacsaiban összegyűlt kondenzált gázok ekkor a fára hatnak. Az ammoniákot az oldható alkatrészekre és a fára rövid ideig hatni hagyjuk és ez által a fát a tüzállósító és egyéb szerek következő fölvételére alkalmassá tesszük. Ha a fát tartalmazó tartály hermetikusan van elzárva, akkor ebben 700 mm. alá nem sülyedő vákuumot nehézség nélkül fönntarthatunk. Ezután már az illető impregnálóoldatot folyathatjuk a tartályba és azt a fa által fölszivathatjuk; vagy pedig a gőzt és a szuszpendált illó alkatrészek bizonyos mennyiségével elegyedett ammoniákot a légszivattyú segélyével kiszivatjuk és ez által a tartályban addig tartunk fönn vákuumot, míg a fa az impregnálóoldat fölvételére alkalmassá nem válik; (a kiszívott ammoniákot természetesen kondenzálhatjuk, illetve újból fölhasználhatjuk). Erre azután a körülményekhez, illetve az alkalmazott szereknek megfelelően hideg vagy meleg oldatot bocsátunk a tartályba. Bizonyos esetekben, pl. gyantás fák kezelésénél, az ammóniáknak a fára való behatását megismételhetjük. Magától értetődik, hogy az ammoniákot és a vízgőzt együttesen is bocsáthatjuk a tartályba, mely esetben túlhevített (de a fára nézve még sem káros hőfokú) gőzt alkalmazhatunk, hogy ez által a nyomás föntartásánál a kondenzácziót csökkentsük, illetve az ammóniáknak a kondenzált gőz által való túlságos ritkíttatását í n ega kai lály ózzuk. A munkamenet leírt módosításainak az egyes esetekben való alkalmazása a kezelendő fának természetétől és fajától függ. Az ammóniák helyett más illó oldószereket, mint pl. alkoholt, formaldehydet, benzolt, szénkéneget vagy más effélét, illetve egyidejűleg több ily oldószert alkalmazhatunk-Az ily oldószerek a leírt módon alkalmazva azon további előnnyel bírnak, hogy a fára konzerváló hatással vannak, ha maguk konzerváló vagy antiszeptikus tulajdonsággal bírnak. A jelen találmány lényeges részét oly oldószer gyanánt ható — anyag alkalmazása képezi, mely hatásos sajátságait gőz alakjában sem veszíti el. Ebben egy a jelen találmány tárgyát képező eljárásnak egy megkülönböztető jellemzője rejlik az eddig ismeretes eljárásokkal szemben. Ha ugyanis oly oldatot, melynél oldószer gyanánt víz szolgált, elpárologtatunk, akkor a víz gőz alakjában távozik ós az oldatban volt szereket visszahagyja, úgy hogy a tulajdonképen kitűzött czél, vagyis a fának a kivánt szerrel való impregnáltatása, bizonyos fokig meghiúsul. Az ammóniák alkalmazása a, fának az imént leírt módon való kezelésére, különösen akkor előnyös, ha az utólag alkalmazandó impregnáló oldatban lévő szer ammoniáksókat tartalmaz, mivel ezen esetben az esetleges ammoniákveszteség a fában és a tartályban lévő ammóniák által pótoltatik. Az ammóniák alkalmazásával összekötött további előny abban áll, hogy az a fának azután következő megszáradását megkönynyíti és ha az impregnálóoldatban gelatinszeríi anyagok tartalmaztatnak, akkor ezek az ammóniák által megkeményíttetnek. Ha esetleg formaldehydet alkalmazunk, akkor ez az impregnálóoldatban esetleg tartalmazott gelatinszerű ismeretes anyagokat oldhatatlan állapotba viszi át, mi által a fa vízáthatlanná lesz. A fának illó oldószer alkalmazásával vagy a nélkül való gőzölését előnyösen addig ismételjük, míg a kivánt eredményt elérjük. Ezután a fát a szivattyúzásnak vetjii alá, míg az a tűzállósító vagy egyéb impregnálóoldatok fölvételére alkalmassá lesz> mire aztán az utóbbiakat a tartályba bevezethetjük. Az impregnálási folyamat siettetésére körülbelül 7 14 atm. nyomást tartunk fönn. Az illető oldatot előnyösen hideg állapotban vezetjük be, hogy a mennyire lehet, gőzök képződését megakadályozzuk, mivel ezek a fa által abszorbeáltatnának és az