13006. lajstromszámú szabadalom • Gép kavics és más hasonló anyag mosására és osztályozására
dön tolja el. hogy az a b1 dobba jut. hol osztályoztatik és megmosatik. A hx b2 bs dobokban maradó, illetőleg.az ezeken át a </ tartályba hulló anyag elvezetése a következő módon történik: A b1 /;3 h3 dobok a bevezetőnyílással szemben fekvő végükön egy rövid m1 illetve „,2 m t szakaszon teljesen nyitva vannak, úgy, hogy a dobban hátramaradó anyag, ha az a dob végéhez elérkezett, a d fenékre hull. Hogy itt az osztályozott anyag újból ne keverődjék. a dobok között kellő távolságban gyíiríialakú Z-1 /c2 bádogfalak vannak, úgy, hogy például az 1. ábrán látható készüléknél a b1 dob belsejéből az m1 nyíláson át kihulló, tehát a legdurvább anyag az s homlokfal és a kx bádog, a b3 dobból kihulló anyag a k1 k2 bádogok, a b3 dobból kihulló anyag pedig a k? ks bádogok között essék ki. Az egyes dobok palástján a dobok végén megfogó alakú q1 q* qs ql kidobókanalak (í. ós 2. ábra) vannak megerősítve, melyek a dob forgásánál a d fenéken összegyűlő osztályozott anyagot fölemelik és az egymástól elválasztott r elvezetőcsatornákba dobják. A bs dob palástján a 7' kidobókanalak mellett fekvő és ezektől a k' bádog segélyével elválasztott ql kidobókanalak oldalt nyitva vannak, úgy, hogy a b* dobból kihulló anyagot az e csiga a qi kidobókanalakba oldalt beviheti. A q1 <?2 7* q* kanalak, mint az a rajzokból kitűnik, oly módon vannak alakítva, hogy a fölszedett anyagot — mielőtt az kidobatnék — a dobpalást fölületének nagyobb részén magukkal vigyék, ennek következtében lehetségessé válik, hogy az osztályozott anyagból a vizet majdnem tökéletesen eltávolítsuk. A víz elvezethetése czéljából a kanalak áttörésekkel vannak ellátva, úgy, hogy a víz — ha a kanalak a tartály iires részében mozognak leszivároghat, A 4. ábrán látható kiviteli módozatnál a 7 kanalak oly módon vannak alakítva, hogy a szitadobokból kieső anyagot közvetlenül fogják meg, emeljék föl és dobják ki. Itt tehát a d fenék elmarad. A két, a 7—11. ábrán látható gépnél az a tengelyre csak egy /> szitadob van fölékelve, mely a r kádba merül és melybe a földolgozandó anyag egy a tengely irányában betorkoló 1 garaton jut be. A b szitadob nem csak egyes kifolyató nyílásokkal van ellátva, hanem a pontozva ábrázolt dobfal a kiömlés helyén teljesen nyitva van, mely berendezés az előbbivel tökéletesen egyenértékű. A dob belsejében maradt anyagot a dobon áthullott anyagtól egy k választófal választja el. Az e csiga az áthullott anyagot a 7 kanalakba viszi, melyek azután az anyagot kidobják. A dob belsejében maradt anyag kidobása a 7 -9. ábrán és a 10—11. ábrán látható két kiviteli módozatnál különböző módon történik. A 7 9. ábrán látható kiviteli módozatnál a b dob egy a körületén teljesen zárt n kamrává öblösödik ki. melynek befelé görbült, sugárirányú 0 választófalai kanalakat képeznek (9. ábra). Ezek a kanalak fogják föl a dob belsejében maradt anyagot, azt fölemelik és ha az anyag elérte a legmagasabb pontot, a homlokfallal szöget képező l> csöveken át kifelé vezetik. Minthogy a /) csövek a hajlásszöge igen nagyra választható, az anyag kidobása rendkívül gyorsan történik, és a gép aránylag magas fordulatszámmal dolgozhat. A 10. és 11. ábrán látható kiviteli módozatnál a b dob belsejében levő anyag a r kád d fenekére hull. hol azt a lejtős helyzetet elfoglaló s csiga megfogja és a nyíl (11. ábra) irányában kidobja. Az 5. és 6. ábrából világosan láthatók az anyagnak ily módon való vezetéséből származó előnyök. Míg az 5. ábrán, mely a szóban levő berendezésnek megfelel, a W vízszín és ennek megfelelően a földolgozandó anyag is közvetlenül az a tengelyig érhet, az előbbi gépeknél mint az a 6. ábrán látható — az anyag elvezethetése czéljából a víz csak bizonyos távolságban lehetett az a tengelytől, tehát a berendezésnél a dob átmérője és a hasznosítható szitatolület között igen kedvezőtlen viszony volt.
