12971. lajstromszámú szabadalom • Újítások robbantó anyagokon
_ 4 _ 2. 720 g. chlórsavas káli, 70 g. dinitronaftalin, 100 g. nitrobenzol, 10 g. kollodiumgyapot, 10 g. riczinus olaj. 3. 720 g. chlórsavas káli, 70 g. nitroanilin, 100 g nitrobenzol, 10 g. kollodiumgyapot, 10 g. riczinus olaj. 4. 720 g. chlórsavas káli, 70 g. azobenzol, 100 g. nitrobenzol, 10 g kollodiumgyapot, 10 g. riczinus olaj. Hátra van még a pikrinsavas anilinről szólnom. Ezen pikrinsavas anilin magában nem képez robbantó anyagot. A pikrinsavas anilin olajban csak igen keveset oldódik, az oldhatóság 10% alatt marad 90° C.-nál. Nitrobenzolban 100° C.-nál föloldható 20°/0 pikrinsavas anilin. Ha ezen oldathoz 10 g. olajat adunk, a pikrinsavas anilin 80° C.-nál nem válik ki. Kihűlésnél a só nagy mértékben kristályosodik és a tömeg szirupszerű konszisztencziájú marad. Ha a meleg oldatba chlórsavas kálit adunk, kihűlésnél kristályok keletkeznek, úgyszólván, egyik molekula a másik után és teljesen homogén port kapunk. íme egy példa, a hol a robbantóanyag bázisát pikrinsavas anilin képezi : 88 g. chlórsavas káli, 2 g. pikrinsavas anilin, 10 g. riczinus olaj, 10 g. nitrobenzol. A chlorát porok tanulmányozása közben azt találtam, hogy a kén oldható olajokban. Melegben 140° C. körül, ezen oldhatóság változik az alkalmazott olajhoz képest és 7—12°/0 között ingadozik Kihűlésnél a kén egy része kristályosodik és a kéntartalom 4 vagy 5°/0 -ra sülyed. 11a a hőmérsékletet az olaj forrpontjánál magasabbra, 150° C. fölé emeljük és a hőfokot 180° C.-nál tartjuk, az olaj lassan megfeketedik és megsűrűsödik és a kén vegyületbe lép. Az operáczió menetét követhetjük, ha időnként kiveszünk egy csöpp olajat és egy tálczára helyezzük. Ha a csöppecske kihűlésnél átlátszó marad, a nélkül, hogy kén válnék le, akkor a művelet be van fejezve. Már most kihagyjuk hűlni a kénezett olajat; a kihűlés folyamán már nem fog kén kikristályosodni. A kén és az olaj egymással egyesült és a folyadék készen van, hogy akár hidegen, akár melegen alkalmaztassék. Ezen művelethez a lenolaj a legalkalmasabb, de használható minden növényi vagy állati olaj. A kénezett lenolaj megszűnt száradó lenni, több hónapig eláll a levegőn, a nélkül, hogy észrevehető változást szenvedne, nem válik ki belőle kén és ezt használtam leginkább az általam végzett kísérleteknél. A kénezett olaj épen olyan könnyen és ugyanazon föltételek mellett oldja a nitro-és azoszármazékokat, mint a nem kénezett olaj. Ezen oldat 100° C.-ra melegítve semmi változást sem szenved (azaz a nitroszármazékok nem hatnak az olaj kénes vegyületeire) és sokkal nagyobb erejű robbantó porokat adnak, mint a milyenek a nem kénezett olajjal készített megfelelő porok. Példaképen ezen porok két összetételét adom meg: 1. 4 kg. chlórsavas káli. 600 g. nitronaftalin, 400 g. kénezett lenolaj. 2. 4 kg. chlórsavas káli, 600 g. nitronaftalin, 100 g. pikrinsav, 300 g. kénezett lenolaj. Említettem volt előbb, hogy 4—5% kén oldódik hidegben az olajokban. Ezen hidegen készített olajos oldatok szintén használhatók
