12888. lajstromszámú szabadalom • Mesterséges szárítóval bíró téglakemencze

- i -a q csatornák a q1

nyílásokon (8. ábra). Tehát — mint az a 7. ábrán a &1

0

kamaránál világosan látható — a meleg levegő a jobboldalt levő n csatornából a q aknán és q1

nyílásokon a kamarába jut a nyilak irányában a kamarán áthalad és az r1

nyílásokon, az r aknákon és az o csatornán át ismét eltávozik. Hogy eme berendezésnél tetszőleges számú kamarát lehessen egymással kapcsolni, a q és r akuák, mint az a 8. ábrán látható kis u keresztcsatornák segélyével közlekednek egymással, mely csatornákat csapóajtók segélyével lehet elzárni. Ha pl. a ka

kamarából levegőt vízszintes irányban kell elvezetni, az n és o csatornák n1

ol

csapajtóit elzárjuk és az u keresztcsatornák csapóajtóit kinyitjuk. Ekkor a levegő az r aknákból közvetlenül a q aknákba jut és innen a &1

0

kamarába áramlik. A levegőt a kamarák egész föliiletére főleg lapos tárgyak, födélcserepek, csatornás téglák stb. szárításánál kell elosztani, ellenben téglák szárításánál ajánlatos azt a berendezést használni, melynek segélyével a levegőt keresztirányban vezetjük át a kamarán (2. és 7. ábra a A" és k1

2

kamaránál). Ekkor ha több kamarát egy csoporttá egyesítünk, a levegő az elsőben alulról fölfelé, a másodikban fölülről lefelé és így tovább áramlik. Ennek megfelelően a q és r aknák csak minden második közfalban érnek egészen a födélig, míg a többi kőrfalakban közvetlenül a fenék fölött torkolnak. A 7. ábrán a k1

0

és k1

1

kamara között levő közfalban rövid q aknák vannak, melyek ?a

-nél torkolnak ki, ellenben a k1

2

kamara balfalánál az r csatornák nyílnak r2

-nél a kamarába. A nedves levegőt vezető o csatorna ennél a falnál baloldalt van, az l meleg léggyűjtőcsatorna alatt haladnak el és a k1

kamara n csatornájába mennek át. minek következtében a k1

és /•1

2

kamarát lehet összekapcsolni. A megfelelő berendezést alkalmaztuk a szárító másik oldalán a ke

és k'1

kamara között. Az 1. és 7. ábrán a k1

1

és k1

2

kamara között egészen a födélig érő és a k1

2

kamarával a q3

nyíláson közlekedő q csatornák vannak alkalmazva, míg az ugyanebben a falban két-két q akna között levő r csatornák megfelelő nyílásokon a kx

l

kamarával közlekednek. A 2. és 7. ábrán látható kiviteli módozatnál a levegő a A:1

1

kamarába az illető n meleg légvezetőcsatornán jut be, melynek a meleg légvezetőcsatornába vezető szelepe igen természetesen, nyitva van. A levegő a klx kamarába jobboldalt alul áramlik be, a q aknák között levő r nyíláson és egy tolóka segélyével zárható nyíláson a A0

2

kamarába jut. Ekkor természetesen szükséges, hogy az o csatorna o1

nyílása nyitva legyen, mert ellenkező esetben a k1

1

kamarából a levegő a nedves levegőt vezető csatornába közvetlenül juthatna be. A levegő ekkor a k1

2

kamarában a nyilak irányában áramlik tovább és a rövid r csatornákon az o nedves légvezetőcsatornákba és innen az n csatornán át a kl

kamarába jut, hogy itt diagonális irányban fölemelkedve, az r2

nyíláson az r o csatornákon és a nyitott o1

szelepen át az m nedves léggyüjtőcsatornába áramlik. Hogy a hőveszteségeket a szárítóban is lehetőleg elkerülhessük, a meleg és a nedves levegő gyűjtésére szolgáló csatorna között levő falban lx

csövek futnak, melyek egyik oldalon — a rajzon jobboldalt — csatornás téglák útján közlekednek a külső levegővel, míg másik végükön az l csatornába torkolnak. A csatornás téglák a távozó gázokban levő hőmennyiség utolsó részét is visszatartják. Némely agyagfaj szárítását kezdetben vagy hideg levegővel, vagy hideg levegő és az l csatornából jövő levegő keverékével szárítandó. A meleg levegő és a külső levegő keverése legegyszerűebben^ aknában (6. ábra) történik, melyek köziil egy-egy a szárító födelétől közvetlenül az n meleg légvezetőcsatornába torkollik. A szárító födelén ezen aknákat homokzárak vagy hasonló berendezések segélyével zárjuk el. > Vannak tárgyak, melyek égetésére magas és mások, melyek égetésére alacsony hőmérséklet szükséges. Az utóbbi esetben lehetséges, hogy a kemencze nem ad a tárgyak tökéle-