12879. lajstromszámú szabadalom • Készülék a mozdony füstjének a vonat mögé való vezetésére

helyezünk el, a melynek egyik vége a kürtővel áll összeköttetésben, míg másik az utolsó kocsin lévő vége a szabadba engedi ki a füstöt úgy, a mint az az 1. ábrában sematikusan van föltúntetve. Hogy e készüléknek működési módját, szerkezetét érthetőbbé tegyük, szem előtt kell tartanunk a haladó és álló vonatnál a füst elvezetésére döntő befolyást gyakorló körülményeket és viszonyokat. 1. Ha a vonat előrehalad szélcsendes időben, a gép gyors előre való mozgása által egy ellenkező irányú erős légáramlatot idéz elő, mely behatol a csővezetékbe és a kürtőből fölszálló füstöt magával oda beviszi, végighalad az egész csővezetéken és annak hátsó végén át a szabadba jut. Hogy a légáramlat könnyebben hatolhasson be a csőbe, annak elejére egy T szélfogó tölcsért alkalmazunk. melynek sematikus rajzát a 2. ábra tűnteti föl. A szélfogó tölcsér szerkesztésénél figyelembe veendő, hogy a legmeredekebben behatoló légáramlat se verje a füstöt vissza a kürtőbe, hanem mindig a vízszintes elvezető cső felé. A 2. ábrában E vonal jelenti a határt, melynél ha meredekebb a szélirány, a füst visszaverődik. 2. Ha a vonat előre halad, ellentétes szélirány mellett a készülék működése hasonló mint az előbbi esetben, de annál még jobb, biztosabb. 3. Ha a vonat előre halad és a szél oldalvást éri, a mint a 2. ábra mutatja, oly módon, hogy a szélfogó tölcséren át még a csővezetékbe juthat, a készülék működése azonos az l esetbelivel, csakhogy ez esetben a szél hatása gyengíti az ellenáram hatását, a mennyiben többé-kevésbé téríti el eredeti irányából, úgy, a mint azt a 2. ábra föltűnteti. A 2. ábrában T a tölcsér, A — C az oldalirányú szél, A B az ellenáramlat, A—I) pedig e kettőnek eredője. Egy teljesen oldalirányú, a vonatra körülbelül 90° alatt ható szélroham a füstnek a csövén át való elvezetését kérdésessé teheti, de ez esetben a tölcsérből is kiboesáthatjuk a füstöt, a csővezeték mellőzésével, mivel a szél a vonattól a füstöt úgyis elfújja. 4. Ha a vonat szélcsendes időben visszafelé halad, a tölcséren át bocsátjuk a szabadba a füstöt, a mely így a hátul lévő vonat utazó közönségének nem válik alkalmatlanná. 5. Hasonló az eset, ha visszafelé halad a vonat ellenkező irányú szél esetén. 6. Visszafelé haladó vonat esetében oldalirányú szél mellett hasonlóak a viszonyok, mint a 3. alatt jellemzett esetben. 7. Előre haladó vonatnál ugyanily irányú szél esetében a levegő ellenáramlata gyengébb lesz. Ha a vonat menetsebessége és a szél sebessége egyenlők és egyenlő irányúak, ellenáramlat a vonatnak előrehaladása alkalmával létre nem jöhet, a füst ekkor tetszőleges útat választhat és ha keresztül is bocsájtjuk a csővezetéken, ezzel még semmit se nyertünk, mert ott is tetszőleges irányba szállhat, és csupán a sebességek pillanatnyi változásai bírhatnak befolyással, a mikor is a föntebb leírt esetek valamelyike következik be. A kürtőknek hátrafelé való görbitése által a füst ez irányt lesz hajlandó követni. Ez azonban csak akkor áll, ha szél-, vonatirány és sebesség egyenlő. Ha a szél sebessége nagyobb, mint a vonaté, akkor a füst a vonat előtt szétszóratik. 8. Ha a vonat szélcsendes időben áll, nehogy a f'íist a tölcséren át távozzék, egy elzáró szelepet alkalmazunk és így a fiist kénytelen útját a csővezetéken át venni, bár ekkor ha a tölcséren bocsátjuk is át, fölemelkedik és a levegőben szétoszlik (lásd 3. ábrát). A füst haladásának a fölsorolt esetekhez képest egy a T tölcsér torkában elhelyezett c szeleppel szabhatunk irányt. Ezen szelep a föntebb leírt esetekhez képest különböző lehet. 9. Álló vonatnál szél esetében, hasonlóan működik a készülék, mint haladó vonatnál. A 2. ábra szerinti alak elől nyitott tölcsérrel ellátott csövet ábrázol, mely a 8. alatt tárgyalt álló vonat esetének megfelelő. A 3. ábra szerinti alak egy befelé nyíló c szeleppel bír, melynek nyitása, ha a vonat j előrehalad, ellenkező szél esetén, vagy e