12842. lajstromszámú szabadalom • Ismétlő fegyver
tény tárból a töltőűrbe való bevezetésére használható föl. A záródugattyú visszafelé való mozgásának az eddig szokásos módon, egy szilárd ütköző darab által való határolása az ütközésnél föllépő heves lökések miatt ezélszerütlennek bizonyult és ezért czélszerübb valamely rugalmas, a visszalökést lehetőleg enyhítő határolást alkalmazni. Ezt akként érjük el, hogy a /> határolót egy a tokon p1 1 hornyokban mozgó ]>l tolókán alkalmazzuk és e tolókát e tokon megerősített erős q rúgó hatása alá helyezzük, melynek ereje olyan, hogy a visszalökő erőt megszüntetni képes, még mielőtt a p határoló tok kivágás i/1 falához ütődnék. A zárófejnek a záróhelyzetbe való mozgását (1. ábra) mint említve volt— az a záródugattyú belsejében elhelyezett <1 rúgó idézi elő, melynek e támgyúrüje a tokon van megerősítve. Ezen e támgyűrű egy e1 kar segélyével egy r vonósínhez csatlakozik, mely egymással csuklósan összekötött két részből áll. Ezen két rész közül a mellső kissé föl- és lefelé mozogatható rész egy r1 horoggá van kiképezve, mely az s tolókán megerősített s1 kapocsba fogódzik. Ezen a fegyver jobb oldalán alkalmazott s tolóka a tok «a vezetékeiben mozog és egy t rúgó hatása alatt áll, mely az .s tolóka í1 1 peezkére gyakorol hatást és azt előre nyomni igyekszik. Ezen s t tolóka és rúgóberendezés czélja az. hogy a d rugót támogassa és a visszalökéssel szemben nagyobb, de egyszersmind rugalmas ellentállást fejtsen ki, mi által eléretik az, hogy a d rúgó s ennélfogva a záródugatyú is rövidebb lehet. Ezen « tolókának visszafelé mozgását a tok t1 kivágása, melybe a t rúgó benyúlik, szabja meg (6. ábra), mely kivágás hossza azon utat határozza meg, melyet a t rúgó hátrafelé megtehet. A lobbantyúszerkezet általánosságban nagyon hasonlít a szokásos fegyverek lobbantyú szerkezetéhez és a következő részekből áll: az n ütőrúgó hatása alatt álló / csapszög körül forgatható, h1 kakasfejjel ellátott és a c ütőszög működésbe hozatalára szolgáló li kakasból, az f k retesz biztosítására szolgáló h1 1 kakaslábból és egy v feszítő nyugaszból, mely a g1 csapszög körül forgó és w rúgó által a h kakashoz szorított (j agancs v1 orrával kapcsolódik és a /t kakast fölhúzott állapotban rögzítheti. Az említett agancs az i billentyű i1 kiváltója által megemelhető és ezzel a li kakas, v nyugasz és a g agancs v1 orra kapcsolatosan kívül helyezhetők, úgy hogy a h kakas ennek következtében lecsapódhatik. Az iL kiváltó az i billentyű o szögecske körül foroghat és egy o1 rúgó hatása alatt áll, mely azt folyton egy fix o1 1 ütközőhöz szorítja úgy hogy a meghúzott l billentyű elbocsátásakor a kiváltó ismét a g rúd alá csúszhatik, a meghúzáskor azonban hátrafelé ki nem térhet. Az i billentyű az i1 1 csapszög körül foroghat és ismert módon egy w rúgó hatása alatt áll, mely azt meghúzott helyzetében rögzíti. Az ismert módon van a tölténytár n1 rugója is elhelyezve, mely rúgó az « tölténytárban levő töltényeket a töltőürbs való bevezetésük czéljából megemeli és végül még egy s tártartóból és ékpeczekből álló szerkezet van alkalmazva az ezen czélból »1 1 orral ellátott n tölténytár számára. Az eljárás a fegyyer töltésénél a következő : Mindenekelőtt fölhúzzuk a kakast, hogy szabaddá tegyük a záródugattyú reteszét, ezután a záródugattyút húzzuk vissza. Hogy ez lehetővé válljon, illetőleg, hogy a záródugattyút nyitva tartsuk, az r r1 rekesztchorgot az -s1 kapocsból kiemeljük. Ekkor az rl rekesztőhorog az « tolóka peczkéből ki lévén kapcsolva, a záródugattyú hátrafelé való húzásánál a d és t rúgókat nem feszítjük meg, tehát a záródugattyú minden helyzetében nyitva marad. Ha a záródugatytyút kihúztuk, a tölténytárba egy telt tölténykeretet helyezünk el és a fegyvert a záródugattyú előretolása által elzárjuk, egyidejűleg a záródugatyú segélyével a legfölső töltényt az n töltény tárból a töltőűrbe toljuk. Ha a záródugattyú löketének végéhez érkezik az r r1 rekesztőhorog az
