12806. lajstromszámú szabadalom • Futókocsi fölfüggesztett terhekhez és a hozzátartozó vágánykitérő
az illető hasíték irányát követnie kell. A pályaelágazásokban tehát az a futókerekek karimái pontos vezetésre szolgálnak, míg a c görgők a kocsi oldalirányának megváltoztatására, úgy, hogy a kocsinak a pályaelágazásokon való átmenetele alkalmával a kocsitartó horga nem ütközlietik a tartók éleibe. A kocsi erős ingásának elkerülése czéljából ezen szezkezetnél is e bütykök (I—III. ábrák) vannak alkalmazva, melyek görgőkkel vagy rugókkal is helyettesíthetők, míg két kocsinak egymáshoz ütődésekor az ütközők megfordulását egy kengyelalakú 1 rúgóütköző (II. ábra) gátolja meg. A segéd-tartókerekek itt is lehetővé teszik az egytengelyű kocsik használatát, még ha a pályaelágazásoknak széles hasítékai vannak is. A kocsitartó horga vagy az ezt helyettesítő egyszerű körkeresztmetszetű szög, mely a két pályatartó közt a hasítékon áthatol, lehetővé teszi, hogy ívalakú elágazásoknál a mellékpályáknak görbületi sugarai nagyon kicsinyek és az elágazási szögek nagyok legyenek, a nélkül, hogy ennek következtében a tartó horga vagy szöge a hasítékban súrlódnék vagy megszorulna. Ennélfogva ívalakú pályaelágázás is egészen az egyenes pályarészhez való csatlakozásáig egy darabból keszülhet a nélkül, hogy ezzel túlságos nagy darabok keletkez, nének, vagy pedig a pályaelgázolás oly módon is előállítható, a mint az a IV., V. és VI. ábrákban föltűntetve van. Ennél a második szerkeztési módnál az ívalakú pályaelágazásban levő egyetlen k él, mint különálló, megfelelő, igen szilárd anyagból készült darab az e czélra szolgáló és a pályaelágazásokba benyúló pályatartókhoz erősíttetik. A k ólt egyébiránt a pályatartók egyszerű meghosszabbításával is képezhetjük, a nélkül, hogy más anyagból külön darabot kellene behelyeznünk (XI. ábra), miután az a futókerekek karimái és a c vezetőgörgők a kocsi ütődését a most leírtak értelmében amúgy is kizárják. Egy-egy a futókerék és b segédtartókerék egy darabban is előállítható, mint széles kerék, ekkor azonban e kerekek bizonyos föliiletrészei a kocsinak görbületeken való átmeneténél-az egyenlőtlenül megtett út miatt csúsznának. Ep így lehetne a b kerekeket szélességük szerint több kerékre osztani az a kerekek pedig keskenyek lehetnek. Nemkülönben az a kerekek karimáját azok külső fölületén alkalmazni, mely esetben a pálya elágazásokban a pálya fölső részén sekély csatornákat kellene vájni. A b segédtartó kerekeknek nem kell föltétlenül az a kerekek tengelyén forogniok, hanem a kocsi elő- vagy hátrészén az a futókerekek síkjában is elhelyezhetők, mely utóbbi eset különösen egyenes egymást derék- vagy más szög alatt keresztező vágányoknál nyer alkalmazást. A VII. és XII. ábra a törzsszabadalomban védett beredezéshez hasonló pályakeresztezést mutat. A pálya, valamint a vágány el ágazás és keresztezés nemcsak U vasból, hanem más hengerelt profilvasból is előállíthatók, mint azt a Illa , IVa és X. ábrák mutatják. Sőt még másként hengerelt profilok is alkalmazhatók a pálya fölső bordáján, valamint alkalmasan szögecselt és öntött profilok is. Mindannyinál a pályaelágazás, mint leíratott, egészen az egyenes pálya tartóival való kapcsolatig egy darabból állítható elő, de egy más alkalmas anyagból előállított és a pályatartóhoz erősített k élből, nemkülönben a pályatartók meghosszabbításából egymagában képezett k élekből is állhat. Az ismertetett s az I. és II. ábrán rajzolt egytengelyű kocsiszerkezet kéttengelyű kocsiknál is alkalmazható, mint az a III. ábrában van föltüntetve, és pedig a pályaelágazások és keresztezések itt leírt bármely kiviteli módozatánál, valamint minden itt ismertetett vágányprofilnál. Az ívalakú vágány elágazások görbületei sugarainak azonban, valamivel nagyobbaknak kell lenni, mint az egytengelyű kocsinál, hogy a kerékkarimák a pálya függélyes bordáin ne súrlódjanak. Az Ia és IIa ábrában rajzolt egyoldalú tartóval bíró kocsi egy vízszintes kettős T tartó fölső bordáján fut, míg a teher fölfiiggesztésére szolgáló tartó a vágány egyik