12798. lajstromszámú szabadalom • Fémkapocs fából, bőrből, kéregpapírból és hasonló anyagokból készült darabok kapcsolására

A 13. ábra ugyanazon czélra szolgáló módosított kapocs elölnézete; a 14. ábra homloknézete, mely a 10—12. ábrán ábrázoltéi csak annyiban tér el, hogy a két külső B csúcs-sor között két egymással és a középvonallal párhúzamos duzzadás vagy hullám van alkalmazva, melyek között egy harmadik sor csúcs van; a 15. ábra elűlnézetben; a 16. ábra oldalnézetben; és a 17. ábra a homloknézetben a 10—12. ábrán látható kapocs egy más alkalmazási módját mutatja. Az A csík a középvonalára merőleges egyenes szerint van meghajlítva, míg a 1) hullám be van vágva (16. ábra), hogy a meghajlítás könnyebben legyen végezhető. A két O C* C1

fölület kapcsolása jóval megbízhatóbb, mint a 10—12. ábrán, a kapocs tehát főleg ládák abroncsainak helyettesítésére használható. A 18. ábra egy oly kapocs elölnézete és a 19. ábra oldalnézete, mely egy síkban fekvő, egymással szöget képező C G darabok kapcsolására szolgál, pl. egy keretnek két, egy sarkot képező szárainak kapcsolására. Az A csík középvonala ekkor megtörik és a két rész akkora vagy közel akkora szöget képez egymással, mint a két G C darab. A B csúcsok ekkor a középvonallal párhúzamos alapokkal bírnak, de csúcsaik a lemez síkjából való kihojlításuk előtt egymás felé fordulnak; a 20. ábra két egy síkban fekvő egymást keresztező G C darab kapcsolására szolgáló kapocs elúlnézete; a 21. ábra oldalnézete, az A csík abban tér el a 18. és 19. ábrán láthatótól, hogy nem szöglet-, hanem keresztalakú ; a 22. ábra csak egy sor B csúccsal ellátott kapocs elúlnézete; a 23. ábra homloknézete, a csík ládák, kötegek stb abroncsol ására és a C kerítésléczek kapcsolására szolgál, mint az a 23. ábrán látható. A csúcsok alapjai ekkor a csík középvonalára merőlegesek és hogy biztosabban tartsanak, nyílhegyalakú végekkel bírnak; a 24. ábra egy módosított kapocs és a 25. ábra egy a kapocs segélyével létesített kapcsolat fölúlnézete. A B csúcsok négyesével csoportosítva vannak a csík szélein alkalmazva, úgy, hogy alapvonalaik egy négyszöget képeznek, csúcspontjaik pedig kihajlításuk előtt egymásfelé fordulnak, a kapocs ekkor, még ha a C C deszkák igen vékonyak is, rendkívül megbízható kapcsolatot létesít. A 26., 27., 28.. 29., 30., 31., 32. és 33. ábrák a kapocs különböző kiviteli és alkalmazási módját ábrázolja, közös ezeknél az, hogy az A csík szélén fogazva van és a B csúcsok a fogakon vannak és pedig egy fogon csak egy csúcs (26., 30. és 32. ábrák) vagy két csúcs is alkalmazható (28. ábra), de lehet a fogak között még B csúcsokat is alkalmazni (32. ábra); a 25., 27., 29., 31. és 33. ábrákon látni lehet, hogy a kapcsolandó fölületek egymással tetszőleges szöget képezhetnek; a 35. ábra a szóban lévő kapocsnak két egy síkban fekvő fölület, pl. két szíjvég kapcsolására való alkalmazását mutatja be. A szíj középvonala ekkor merőleges az aránylag igen széles A csík és középvonalára és az utóbbi B csúcsainak alapja a csík középvonalával párhúzamos; a 34. ábra végül azt mutatja be, hogy lehet a kapcsot egy hengeres, fémekkel ellátott doboz létesítésére használni. A doboz hengeres E falát valamely hajlékony anyag egy darab kéregpapír, fournir vagy hántolt fa stb. képezi, a födelet pedig egy köralakú F lemez. Az E palást érintkező éleit a c csík köti össze, melynek csúcsain a 18—21. ábrákon látható módon vannak elhelyezve. A b csík, melynek csúcsai az 5. ábra szerint vannak elhelyezve, abroncs gyanánt szerepel és egy a 26— 30. ábrákon látható módon elhelyezett csúcsokkal ellátott a kapocs az F födél és E palást kapcsolására szolgál, oly módon a kapcsot az F palástra tekerjük, azután pedig a fogakat a födélre nyomjuk. A fogak a kapocsnak a palástra való föltekerésénél nagyobb ellenállást nem okoznak, minthogy ekkor még a cső főrészeinek síkjába esnek, ép úgy nem ütközik