12413. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a cellulose kezelésére, dialytikus és más czélokra alkalmas tetszőleges vastagságú lapok előállítása czéljából
— 3 -zinkchlorid hatásának kitett hártyát nagymértékben hígított sósavban, eczetsavban stb.. vagy ammoniakvízben, melyben a zinkoxychlorid ugyancsak oldható, ki kell mosni. Ekkor a hártyát lehetőleg tökéletes mosásnak kell alávetni. A hártya porozitása akként is nagyobbítható, hogy a pépbe a papírgyártásánál 1-—10% kaolint, bariumszulfátot, okkert, zsirkövet, porrá tört más silikátokat stb. keverünk. Lehet továbbá a hártya elektromos ellenállását is kisebbíteni vagy nagyobbítani, oly módon, hogy a hártya készítésére szolgáló papir pépjébe jó vagy rossz elektromos vezetőt keverünk. Jó vezető gyanánt grafit ónbiszulfid, vagy más szulfid, vagy oly fém vagy fémötvözet használható, melyet a bázikus zinkchlorid nem támad meg. Lehet azonban a jó vagy rossz vezetéket finom por alakjában a bázikus zinkchloridoldathoz keverni, mikor a papirnak az oldatba való bemártásával a papirfölülete a kívánt czél elérésére alkalmas réteggel vonódik be. Ha oldhatlan festőanyagokat keverünk a pépbe, rendkívül változatos és igen tartós színeződés idézhető elő, vagy pedig a fa erezete utánozható. A nagy ipari gyártásra a következő eljárás alkalmas: 45—60° Bé sűrűségű zinkchlorid - oldatot zománczolt öntött vasedényben konczentráljuk és 1 1. 60° Bé sűrűségű zinkchloridoldathoz 10—30 g. zinkoxydot adunk, vagy ha a zinkchlorid nagyon savanyú, többet, azután addig konczentráljuk, mig az oldat fajsúlya 1871 1 895 nem lesz. Minél konczentráltabb az oldat, annál jobb az eredmény. Lehet azonban az Így előállított bázikus zinkchlorid-oldatot czelluloset oldva tartó bázikus zinkchlorid-oldattal is helyettesíteni, melynek segélyével két papírlapot össze lehet ragasztani. Hogy elég zinkoxydot adtunk-e az oldathoz, azt úgy lehet megállapítani, hogy az oldatot 15°-ra lehűtjük, ekkor az oldatnak a kiváló zinkoxychlorid kristályoktól meg kell zavarosodnia. Ugyancsak meg kell az oldatnak zavarosodnia, ha az oldatot fiO—80 térfogat desztillált vízzel folhigitj.uk. Ezt az így előkészített oldatot egy tartályba visszük, melyen az átitatandó papirt oly lassan vezetjük át, hogy az az oldattal teljesen átitatható légyen. Ha a papir az oldatból kilép, azt egy vagy több hideg hengerpáron vezetjük át, melyek a fölösleges bázikus zinkchloridot kisajtolják, azután pedig 80—90° C.-ra fölhevített hengerek között vezetjük át. Ekkor a papir pergamentszerű tömeggé alakul át és a föllágyult rostok egymáshoz tapadnak, mint azt föntebb említettük. A meleg hártyát közvetlenül a mosókészűlékbe vezethetjük, vagy pedig az által, hogy több hideg hengerpáron vezetjük át, a kimosás előtt lehűthetjük. A kimosás több kádban végezhető, melyekbe a hártyát hengereken vezethetjük be. Az első mosóvízben nagyon sok zinkchlorid oldódik, melyet elvezetve konczentrálhatunk és újból fölhasználhatunk. A kimosott hártyát meleg hengerek között szárítjuk ki. Ily módon tetszőleges vastagságú hártyák állíthatók elő. Magától érthető, hogy hengerek helyett hydraulikus sajtó is használható. Lehet végül a papirpépet vagy valamely finoman elosztott czelluloset töltőanyaghozzáadásával vagy a nélkül bázikus zinkchloridoldatban föllágyítani, de a rostokat nem kell azonnal sajtolás által összeragasztani. Ily módon előállított pépből igen finom kidolgozású alakok készíthetők sajtolás által, melyek igen tartósak és galvanoplasztikai czélokra használhatók. SZAKAPALIII IGÉNYEK. 1. Eljárás tetszőleges vastagságú, dialytikus czélokra alkalmas hártyáknak czellnloséból való előállítására, az által jellemezve, hogy vékony papirlemezeket külön-külön zinkchlorid vizes oldatában oldott zinkoxychloriddal kezelünk, mely papírlapokat idegen anyag közbetétele nélkül, a papírlapok meleg állapotban való sajtolásánál a bázikus zinkchlorid-oldatban
