12408. lajstromszámú szabadalom • Fesz-függműves és függő tartó szerkezet
alább ismertetendő nyomó, illetve liúzó erők következtében meg ne változtathassa, a kapocs c oldalaihoz a pontban alulról húzott érintőnek a tartógerincz lemetszési vonalával (1. ábra s) tompa szöget kell, hogy alkosson (xi 90°). A b pontban (1. oldal) jelzett tartó erősítés, illetve a «fiiggő» tartók szerkesztése csak azon esetben foganatosítható, ha a kérdéses közönséges (8. ábra) vagy egy bizonyos Q teherre már az első a pontban ismertetett módon megerősített tartóra válaszfal terveztetik (7. és 9. ábra). Ezen esetben ugyanis módunkban áll az illető tartót az ajtónyílás által elfoglalt szélesség kivételével (6. és 8. ábra a—b) tetszőleges pontban megkötve az esetleg a válaszfal fölött lévő tartó (6—9. ábra) vagy közvetett úton (7b ábra) a két szomszédos tartó végeire, illetve (lehorgonyzott kapocsvasak segélyével direkt a főfalakra (6. ábra 3 és 8. ábra x) fölfüggeszteni, miután az ezen felfüggesztéshez szükséges sodronyszálak (vagy bármely anyag) egyrészt a válaszfalban könnyű szerrel elrejthetők (10. ábra), s igy még annak szilárdítására szolgálnak, másrészt a válaszfalnak esetleges eltávolítása után a fölkötő-anyag is eltávolítható, mert az ilyen eshetőségekre való számításnál a vastartó a födémmező terhének viselésére méreteztetik, illetve erősíttetik, s a fölfiiggesztésre szolgáló anyag csak a válaszfal terhére méreteztetik. A vastartóra való erősítés történhetik a fölfüggesztő szálaknak a tartó körül való átkötése (6., 7. és 8. ábra), s az esetleges megcsúszás megakadályozására annak a tompaszög felőli kapocsvashoz (7. ábra c—cl), illetve egy másik irányban haladó vasszál csomóhoz való (8. ábra e—f) kiköttetése által, esetleg az által, hogy a vasszálak a tartó gerinczébe fúrott lyukba köttetnek (6. és 9. ábra z), s így egy csapásra a csuszamlás megakadályozásáról is gondoskodva van. A legfölső emeleten, hol a legtöbb esetben fagerendás menynyezet van, a fölfüggesztés az ezek végeibe srófolt horgokra is történhetik. Ha a válaszfal fölött tartó nincs, s a kapocsvasaknak a főfalakba való behorgonyozása (8. ábra) nehézségekbe ütköznék, a fölfiiggesztés a válaszfal jobb és bal oldalán fekvő szomszédos tartók végeire, egy kis tartó közvetítése útján eszközölhető (7b ábra), mely kis tartó esetleges megcsúszamlásának megakadályozásáról éppen úgy kell gondoskodni, mintha a fölkötés direkt történt volna. Ha a fölfiiggesztés a tartók végeire vagy a főfalakra direkt irányban nem lehetséges (ajtó vagy ablak nyílások állanak útban), azt kiváltással eszközöljük (6. ábra 6). A fölfiiggesztésre szolgáló vasszálakat czélszerű egy kötéllé való csavarás útján kellőleg megfeszíteni, azon czélból, hogy a reájuk jutó terhet közvetlenül föl vehessék. Az összecsavart vasszálaknak a válaszfalban való elrejtése, illetve befalazás czélszerúen oly módon eszközölhető, hogy azon pontban, hol a vasszálak egy téglasor valamely darabját metszik, ezen darabot hoszszában két féllé törjük, melyeket a sodronyszálak befogadása czéljából egy kissé kifaragunk, s közbefogván a vasszálcsomót, ismét egymás mellé illesztünk (10. ábra). Ily módon a drótkötél a falkötést mitsem zavarja, sőt magát a téglafalat állékonyságában erősíti. A sodronyköteleknek gipsz vagy beton falakba való elrejthetésének minden nehézséget kizáró lehetőségét bővebben magyarázni nem is szükséges. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. «Fesz-fiiggmüves» tartó, jellemezve a tetszőleges szelvényű, fölfelé hajlított I tartó által, az ennek alátámasztási pontjai fölé, jobb és bal oldalán a tartó végeibe akasztott háromszög - alakú kapcsokra függesztett vasszálakból álló egy-egy II függmű által (1—3. ábra) oly módon, hogy ezek részint a tartót alúlról aláfogó sodronyok n, részint a tartó ós a függmű közé szorított ékek m által az íves tartóhoz feszíttetnek: a feszműnek függművel ilyetén való kombinálása folytán, a tartóra jutó terhelés a szerkezeti falakra húzást nem gyakorol, s a nyomást pedig lényegesen csökkenti.
