12403. lajstromszámú szabadalom • Váltakozó árammal hajtott mótor és transzformátor

— 10 — a 91 és 49 kefék pedig 29 drót és 56' átkapcsoló útján mindenkor összeköttetésben állanak, a mikor az átkapcsoló a rajzban föltüntetett állásban van. Ebből következik, hogy a C elem c dróttekercsébe vezetett áram is egyenáram lesz. Két egymással szemközt fekvő, a T kommutátor-szegmensen csúszó 5 kefe a fölső cl u, a másik két 5 kefe pedig az alsó d u fogaskerekekkel van kapcsolva. A négy 5 keféhez ennélfogva egyenáram jut és miután a T kommutátor-szegmensek az A armatúra/drótburkolatával összeköttetésben állanak, következik, hogy A elemben négy mágnes-sarok áll elő. A készülék működése a következő: A kétfázisú váltakozóáram 53 54 55 fővezetékeken, 41 43 54 keféken és 42 44 45 gyűrűkön keresztül jut a motorba, úgy hogy a C elem azonnal synchronizmust ér el. B és C elemek működése lényegében ugyanaz marad, mint a megelőzőkben leírt módosításnál. tudniillik a B elemben a beléje vezetett kétfázisú váltakozóáram forgó mágnes-sarkakat idéz elő, a melyek a C elemre a már fönt leírt módon indukálólag hatnak, és azt synchron-mozgásba hozzák. Ha a synchronizmus beállott, akkor már a váltakozóáramok a B elem mágneses terének mellékáramkörében egyenáramokká alakultak át. Ezen egyenáramok oly módon jutnak az 5 kefékhez, hogy a két szomszédos keféhez vezetett áram előjele mindenkor egyenlő, két átellenes, a keféhez vezetetté pedig ellenkező, úgy hogy K kommutátoron keresztül A armatúra j drót burkolatába vezetett áram egyenárammá leend. Ezen 5 kefék, a melyek C elemen vannak alkalmazva, synchroikusan forognak a B elembe vezetett kétfázisú váltakozóáramok által, a B elemben előidézett forgó mágnes-sar kakkal és mindegyik A elemben négy forgó mágnes-sarkat létesítenek, a melyeket a B elemben előálló mágnes-sarkaktól állandó szöggel térnek el. Természetes, hogy a motorba bevezetett váltakozóáramok, a melyek a B elem mellé káramkörében a kommutátor-szegmensekbe jutnak, ezen kommutátor szegmensek által már egyenárammá alakítva vétetnek le. Miután az S koiong Q külső gyűrűalakú részében foroghat, ennélfogva ezen kefék I tengelyen eltolhatók, a mivel az A elem mágnes-sarkait B elem sarkaihoz képest tetszőlegesen változtathatjuk. Ebből következik, hogy miután a B elem drótburkolatához képest mellékáramkörben fekvő A elembe egyenáram, B elem dróttekercsébe pedig váltakozóáram vezettetik és ezen árambevezetések még a B elem forgásba jövetele előtt történnek, B mágnesek elindulásukkor teljes forgatóerejüket képesek lesznek kifejteni. Miután a B elemek forgása a B és C elemek közötti relatív synchronmozgás folytán mindinkább gyorsul és ezen synchronmozgás, ha már egyszer beállott, normális megterhelés mellett állandóan meg kell hogy maradjon, következik, hogy C elem sebességének csökkennie kell. mihelyt B elem synchronmozgásba jött. B elem és C elem synchronmozgásának az a föltétele, hogy a kettő sebességének összege, illetőleg különbsége, akár ellenkező, akár egyenlő irányban mozognak, a synchronmozgásnak eleget tegyen, úgy hogy az egyik közülök mozdulatlan is lehet. Hogyha tehát a B elem forgási sebessége növekszik, C elemének lassúdnia kell; akármekkora sebességgel forog is azonban B elem, mindig a teljes forgóerő működik rá, mert az A elem j dróttekercsébe egyenáram jut, a mely A elemben oly mágnes-sarkakat idéz elő, a mely mágnes-sarkak a B elemben előálló mágnes-sarkakhoz mindenkor ugyanazon viszonyban lesznek. A mótor megindítása alkalmával 56 átkapcsolót, 12, ábra szerint, jobbra, 22. ábra szerint balra állítjuk a 37 kontaktushoz; ha azonban a C elem már synchronmozgásba jött, az átkapcsolót a 12. ábra szerint balra, vagy a 22. ábra szerint jobbra állíthatjuk 36 kontaktushoz. Hogyha az átkapcsolót a 12. ábra szerint jobbra, vagy a 22. ábra szerint vízszintesen állítjuk, akkor C elem c dróttekercse rövidre záródik. Egyik p és egyik </ csapszög 16 gyűjtőgyűrűvel, a velők átellenben fekvő p és q