12403. lajstromszámú szabadalom • Váltakozó árammal hajtott mótor és transzformátor

négy pedig mindig az utánok következő szegmenssel kapcsolkozik (7. ábra). Ebből következik, hogy ha g kapcsolóemeltyűt jobbra állítjuk, akkor elektromos kapcsolat jön létre minden második 2 kommutátor­szegmens és azon 0 kommutátor-szegmens között, a mely a 2 szegmenst 45°-kai meg­előzi, továbbá a többi négy 2 szegmens és azon 0 szegmens között, mely 2 szeg­mens mögött 45°-kal elmarad. Az imént említett nyolcz y vezeték és az i rudak a 9. ábrában úgy vannak berajzolva, mintha azok egy folytonos vezetéket képeznének, és mintha a 2 szegmensek a nyolcz (> szeg­mensekkel. az imént leírt módon lennének összekötve, azaz mintha a g emeltyű az 1. ábrában pontozva rajzolt helyzetben volna. Ezen elrendezés azt eredményezi, hogyha 4 kefék a 2 szegmensekhez képest oly se­bességgel forognak, hogy e 2 szegmensek egyike fölött, a gépbe bevezetett áram min­den váltakozásakor tovahaladnak, úgy hogy az n vezetékekben oly forgó mágnes-sarkak létesülnek, melyek 45°-kal előzik meg az áram minden váltakozását. Ez még világosabbá lesz az 5. ábra figye­lembevétele mellett, melyben a négy 4 kefe a 2 kommutátorokon belül van föltüutetve, és a 9. ábrából, a hol a 3 kefék az 1 kör­szeleteken futnak. Minden további magya­rázat nélkül megérthető, hogy a 4 kefével valamely helyzetnél elkezdve, példaképen a rajzban föltüntetett helyzetnél, a melyben a függélj-esen álló kefék pozitivoknak és az ezekhez derékszögben állók negatívoknak tekintendők, a kefék jeleiket megváltoztat­ják, mihelyt azok egy szegmenssel tetszés­szerinti irányban odább haladnak. Ha pél­dául a nyilak által jelzett irányban toljuk el azokat, akkor világos, hogy mindegy lenne, ha azokat egy körszelettel előbbre mozgatjuk és jelüket megváltoztatjuk, vagy ha azokat egy körszelettel hátrább moz­gatjuk és a jelet megtartjuk. Ha azonban e két eljárás valamelyikét az imént leírt kapcsolások segélyével végezzük, oly mó­don a sarkaknak épen 45°-nyi előhaladását érjük el, az n vezetékekben az 5. ábrabeli belső, a 9. ábrabeli külső nyíl irányában. Ebből következik, hogyha az A elektromág­nes egy zárt tekercscsel külső kapcsolások nélkül volna burkolva, a B elemnek kellene forgásba jönnie, minek folytán az n vezeté­keknek az 5. ábrabeli külső és a 9. ábrabeli belső nyíl irányában kellene mozognia. A B elem e forgatása ugyanoly módon történik, mint a közönséges motoroknál, mert a B elemnek négy sarka van, melyek maga a B horgony körül keringenek. E keringő mágnessarkak indukálják az A elemet, a közönséges motoroknál ismert módon, és a B elem forgását idézik elő, a B elem mág­nessarkainak előbb leírt forgási irányával ellenkező értelemben. Világos, hogy ha a B elem forgása syn­chronizmust ér el, a 4 csúszókefék megáll­hatnak, és akkor álló helyzetben fogják előidézni az n vezetékekben a forgó mág­nessarkakat. A következőkben azt mondjuk el, hogy a 3 és 4 kefék a gép megindítása alkalmá­val miként lesznek forgatva. A fí elem belső kerületén v vezetékek vannak, melyek, mint ez a 7. és 9. ábrák­ban jelezve van, egymással összeköttetésben vannak, és melyek egy négysarkú, szime­trikus párhuzamos dobtekercset alkotnak, mely egymástól egyenlő távolságban fekvő nyolcz 2 szegmenssel van összekötve oly módon, hogy négy egymás után fölváltva következő összeköttetés a 45°-kal megelőző, a többi négy összeköttetés pedig a 45°-kal hátrább következő szegmenssel van eszkö­zölve. Ennek eredménye aztán az lesz, hogy ha a 4 keféken váltakozóáramot vezetünk be. és a kefék minden áramváltozáskor egy szegmenssel előrehaladnak, akkor forgó mág­nes-sarkaknak kell létesülni, ép úgy, mint az 5. ábra eseténél már leírtuk volt; épen olyan módon, mintha a v vezetékek szabályszerű módon a 2 körszeletekkel össze volnának kötve, és a 34 kefék egyenlő irányú áram­mal lennének mozgatva. Az átellenben fekvő 4 kefék közül, mint az 1. és 9. ábrák mutatják, kettő a 13. a másik kettő pedig a 14 csúsztatógyűrüvel van összekötve; a csúsztatógyűrűkliöz a

Next

/
Thumbnails
Contents