12390. lajstromszámú szabadalom • Süllyesztett téglaégető körkemence
— 2 oldalában és nagyobb kemenezéknél a belső falban is, egymástól bizonyos távolságban függélyes d csatornák vagy aknák vannak elrendezve, melyek a fenekükön a falban vagy falakban lévő e nyílásokon át a téglákat befogadó a árokkal közlekednek, mely utóbbi az f téglaburkolattal van ellátva. A b falban (illetve a c falban is) az e nyílások fölött, egymástól egyenlő távolságokban a li tolattyúkkal elzárható és a d aknákkal szintén közlekedő g nyílások vannak elrendezve. A h aknákra sorban az eltolható i kémény (7. ábra), nagyobb kemenezéknél pedig a belső c körfal aknáira még egy másodikkémény is állítható, mely kerekeivel vagy görgőivel a b (illetve c) falon és a d aknák kiilső falait összekötő j téglafalon elrendezett síneken fut. A tetszőleges ponton elrendezhető időleges tűzhely az árokfenék kiásása által létesített, a kemenczének egyik falától a másikig nyúló k árokból áll (4. és 6. ábrák), mely az égetendő téglarakás felé lépcsőzetesen emelkedik és melynek mélyebben fekvő része több, a b c kemenczefalakkal párhuzamos l hosszfal által több tűzhelyre van felosztva. Ez utóbbiakban m rostélyok vannak elrendezve, melyek elől a közös n harántrúdon, belül pedig téglákon nyugszanak és maguk között az o hamulyukat hagyják szabadon, míg az a főárok fenekéig emelkedő és ezen túl lépcsőzetesen a tetőbe átmenő hosszfalak által azon tüzelőterek képeztetnek, melyekhez q adagolónyílásokon át hozzáférhetünk és melyeken a b c árokfalak tetejéig nyúló, lépcsős r homlokfal túlemelkedik. Ezen tűzhely mögött, mely csak az égetendő téglarakománynak az árokba való berakása után létesíttetik, a téglák között, magának a téglarakásnak fölépítése által huzamcsatornák létesíttetnek, hogy a téglák a tűz hatásának lehetőleg minden oldalról alávettessenek ; a téglarakásban továbbá sugaras sorokban a poralakú tüzelőanyag beadagolására szolgáló nyílásokat és sugárirányú réseket képezünk, melyekbe szükség szerint vasból készült zárófalakat vagy tolattyúkat illeszthetünk, melyek az árkot kamrákba osztják. Ezen czélból a téglákat több (előnyösen 18) rétegben egymás fölé rakjuk, melyek mindegyike bizonyos meghatározott módon összeállított, szektoralakú téglacsoportokból áll ; a téglákat a három fölső rétegben fekve, a többiekben pedig fölváltva rakjuk. Az egyes rétegek előzetesen meghatározott elrendezésének pontos betartása czéljából a téglák csoportosításánál előnyösen s sablonokat alkalmazunk. A 16. ábra az első vagy fenékréteg előállítására szolgáló sablont láttatja. A tégláknak ezen rétegben való csoportosítása a 17. ábrából látható, míg a 18. ábra a második rétegnek, a 19. ábra a 3.. 7., 10., 13. és 15. rétegnek, a 20. ábra a 4., 9. és 14. rétegnek, a 21. ábra az 5. és 11. rétegnek, a 22. ábra a 6. és 12. rétegnek, a 23. ábra a 8. és 9. rétegnek, végül a 24. ábra a legfölső (tizennyolezadik) rétegnek csoportosítását láttatja. A két utolsóelőtti rétegben a téglákat közök meghagyása nélkül rakjuk és csak a poralakú tüzelőanyag adagolási nyílásait, valamint a záró vagy közbenső falak befogadására szolgáló hasítékokat rendezzük el. A t adagoló-nyílások tízesével sugaras sorokban vannak elrendezve és a közbenső v falak befogadására szolgáló, fenékig nyúló u rések száma akként van választva, hogy az egész kemencze 20—24 oly kamrára osztassék, melyek mindegyike 6 sor t adagolási nyílást tartalmaz, a mint az az 1. és 4—0. ábrákban látható. A t lyukakat szükség szerint w szájrészekkel láthatjuk el és x födelekkel födhetjük be (11. és 12. ábrák). A közbenső c falak (10. ábra) mindegyike könnyebb beszerelés czéljából egymás mellé állított és fáczokkal összekötött vastolattyúkból áll, melyek a tolattyúkhoz hasonlóan fölülről betolt y ékek által záratnak. Az adagoló-nyílások sorainak helyes beosztását a 15. ábrában bemutatott, két sor távolságának megfelelő szélességű z sablon segély ével,maguknak az adagoló-nyílásoknak előállítását pedig a z1 sablon segélyével