12346. lajstromszámú szabadalom • Javítások szövőgépeken
hasítékokkal is bírhatnak, A6 csavarok fölvételére (1. ábra). Végül még a szövőgép mozgásának megfékezésére, föltéve, hogy a hajó nem teljesítené feladatát, alkalmazott készülékek leírására kell áttérni: 2., 19—21., 35—38. ábrák. A bordaládának mindkét végére a hajó útjába épen csak ugy, hogy' az útjában ne akadályoztassák, egy J lap van alkalmazva. Az külső végein van fölerősítve, és belső szélei az U szekrény r8 hornyán át az S hajócska útjába nyúlnak, mely azt ide-oda járásában érinteni fogja. A J lapnak j karja az II szekrényből kifelé nyúlik, és egy J2 tengelyre függélyesen szerelt J1 ujjal érintkezik. A bordaláda közepének megfelelően a J2 tengelyre egy J3 kar van ékelve, közvetlenül alatta pedig rajta egy Jl könyök lazán ül, s rajta szabadon mozoghat. A J3 kar szabad végén levő kis j1 dörzskerék időnkint a Jl könyökkel jut érintkezésbe. Egy meghajlított j2 lemezrugó a bordaláda állványaira szerelve 38. ábra a Ji könyököt fölfelé szorítja. Ha a hajó az R szekrénybe fut, a J lap ellen ütődik, azt kifelé szorítja, ennek,/ karja a JL kart s ez a J2 tengelyt el fogja forgatni, s a .73 kart a ,Jl könyökre fogja szorítani. Ha a hajó nem végzi teljes útját, a •Ji könyökre semmi, vagy nem elégséges nyomás gyakoroltatik. és az emelt helyzetben marad. A K homlokfának alsó felületére egy hosszú A*1 kar csaj) körül forgathatóan alkalmaztatik, melynek egyik a ./4 könyök helyzetének megfelelő vége kiszélesedve, a K homlokfa oldalfelületén túl a J* könyök útjába nyúlik, a mint ez a bordaláda által a homlokfához közelíttetnek. Ha a hajó útját teljesen végzi, úgy a már fölsorolt mozgás átvitelek útján a •Ji könyököt leszorítja, mely így útjában a K1 kar kinyúló vége előtt kitér, ellenkező esetben abba ütközik. A K1 emeltyűnek egy hosszú, a gép oldalán túl érő karja van. Egy a gép oldalára erősített K1 1 lapnak külső végére A'2 emeltyűkar csuklósan van foglalva. A A'1 1 lap L alakban fölhasított, egy K3 függélyes kézi emeltyű fölvétele czéljából. Ezen K" kézi emeltyű vízszintes Kl karja körülbelül hosszának közepén, ugyancsak csáposán van a gép keretéhez foglalva (a rajzban nem látható), túlsó végén pedig egy emeltyűvel, mellyel a gépet kezeljük, áll összeköttetésben. Munkában a K3 emeltyű a A'1 1 vezetékének K6 részében foglal helyet, és a gépnek indító, illetve megállító emeltyűjével a föntebb leírt merev összeköttetésben van. Ha tehát a hajócska nem végezte útját, és a .Z1 könyök a K1 emeltyű előtt ki nem tért, ellenben ennek k kinyúló végét loszorítja. a K1 emeltyű a K2 karra hatva, ezt elforgatja s ez a Ka kart K6 helyzetéből kitérítve, a gépet az előbbi összetételek útján megállásra kényszeríti. Ha ugyan itt a leírt összes- készülékek egy bizonyos formában, egy bizonyos szövőgépen voltak bemutatva, önként értetődik hogy azok a bennök kifejezésre jutott elvek szerint bármely szövőgépen, csekély alaki módosításokkal keresztül vihetők, a nélkül, hogy ez által jelen találmány értékén kívül esnének. SZABADALMI IGÉNYEK. Igényeltetnek szövőgépeknél, valamint általában gépeknél, hol hasonló műveletek alkalmazást találnak úgy külön-külön, mint összeségökben: 1. Fonal vezeték, mely lényegében, egy alternatív mozgást végző, a fonal vezetésére egy csővel, ennek megfogására rúgós ujjakkal fölszerelt, és a fonalnak levágását alternáló mozgása által eszközlő lap. 2. Fonalvezeték, lényegében, egy rugós ujjakkal és késekkel fölszerelt lap, mely alternatív mozgásában szekrényének egy fix-vezetéke által a késeit, a kések pedig a fonáltartó ujjakat hozzák működésbe-3. Fonalvezeték, lényegében egy fonaltartó rugókkal, fonalvágó késekkel és fonaladogató fogkimetszésekkel bíró lap, mely fogkimetszések fölé van a fonal a rugók által feszítve. 4. Fonalvezeték, lényegében egy alternáló, fogkimetszésekkel, fonaltartórúgókkal, fo-
