12346. lajstromszámú szabadalom • Javítások szövőgépeken
- 5 -szálfogó, külső végével, az s5 rúgó hatása folytán az s szálfogóra zárul; az s6 rúgó másik végével egy s° toldatnak valamely lyukába akasztatik, vagy valami más alkalmas módon a hajó szekrényéhez foglaltatik. Az s8 toldat, az s6 rúgó feszültségének szabályozhatása czéljából, több lyukkal bír. A nem mozgatható s szálfogó a hajó szekrényével vagy egy darabból készülhet, vagy külön darabként arra fölerősítendő. A hajócska szekrénye még, annak ellenkező végein S1 vállakkal bír, melyeknél fogva azt a hajódobók a szöveten átlökik. Mihelyt a hajócska a fonalhoz vezettetik, a szálfogók ezt kissé vége fölött megfogják és kissé behurkolt alakban tartják fogva; ha aztán a hajó mozgásának végét elérte és a fonalat elbocsátja, behajlított végének kiegyenesítést sl mozogható fogójának s7 peczke eszközli, mely a szilárd fogónak s8 kivágásába illik bele. Miután a mozogható fogónak belső vége a hosszúkás Sl nyíláson túl kiáll, az esetleg munka közben a szálfogókat véletlenül szétnyithatná; ezen hibának kikerülésére a hajó szekrényének a 25. ábrában látható s1 1 nyúlványa szolgál. Ha a hajó a szöveten keresztül dobatik, az még útjának befejezte előtt megállíttatik, aztán végső helyzetébe, melyben fogóival a fonalat megfogja, egy külön készülékekkel szállíttatik. Az első nyugalmi helyzetében, tehát még mozgásának teljes befejezte előtt a hajó még tartja a fonal végét, melyet épen a szövetbe bevitt, mindaddig, míg a fonalszálak egymáshoz kötődnek; ezen időközben, míg a hajó a szövet egyik oldalán a fonalat tartja, az ellenkező oldalon egy fonálhossz épen leméretett, a hurok második felének képezése czéljából. Aztán a hajónak egy végső mozgás adandó, hogy a fonalat a szöveten jól meghúzza és aztán azt elbocsássa, ellenkező fogóival pedig egy új fonálvégnek fölvételére képes legyen. E czélból szálfogói ezen, alább részletesen leírandó végső mozgás közben szétnyitandók. 5—7a. és 31—33. ábrák. A hajónak a bordaláda két végén való fölvételére egy R vezetőszekrény szolgál, melynek R1 végei czélszerűen kiszélesítvék, hogj a hajó abba akadály nélkül befuthasson. Az R szekrénynek fölső oldalán egy P3 szekrény van szintén nyitott végekkel és benne egy P6 csúszó pofa mozoghat, melynek mellső kiszélesedett P4 végében egy p csapra szerelt p1 rúgó hatása alatt álló P emeltyűkar, egyik végével, a P6 csúszópofa normális helyzetében, az R csőbe, ennek egy hosszhasítékán át benyúlik. A P5 csúszópofának másik vége a Pa akasztót hordja. A P7 hajódobónak mozgása, mint a 31. ábrában pontozva látható, a P* ütköző által határoltatik, valamint a hajódobó és a hajó S1 válla által a hajó mozgása is. A P6 ütköző a P3 csúszópofán kiváltható, ha már használat folytán megkopott. A P5 csúszópofa alkalmas készülékek segélyével odavissza mozgattatik, oly czélból, hogy a hajó végső helyzetébe vigye, melyben az képes legyen a fonál fölvételére. E czélra szolgál a P1 csúszórúdra állíthatóan foglalt I'3 kar, ennek egy Pd peczke a P3 szekrény falába hatol (33. ábra). A P6 peczek tehát, amennyiben a PL rúdnak alternatív mozgást kölcsönzünk, a P5 csúszópofát megfelelően mozgatni fogja. A míg tehát a csuszópot'a nyugalomban van, hajó nem képes mozgását a fonálvezetőkhöz befejezni. A P6 csúszópofának föladata, hogy a hajócskát végső helyzetébe vigye, s e czélból a P4 kiszélesedésében elhelyezett s már föntebb leírt P emeltyűje az R szekrénybe befutott hajónak s9 illetve s1 0 hosszhornyaiba nyúlik, melyek a hajó első, mondhatnánk pihenőjében az R szekrénynek r hosszhornyával korrespondeálnak. így, ha a hajó az R szekrénybe befutott, a P5 csúszópofa, P emeltyűvel a 31. ábrában bemutatott helyzetben van. A P emeltyűnek az s9 illetve s1 0 hornyokba való bekapcsolódása a hajónak esetleges visszapattanását is kizárja, azt a P5 csúszópofa és a P7 hajódobó, illetve P6 ütköző közé zárva. A leírt részek ezen helyzetükben addig maradnak meg, míg a bordaláda útjának végétől körülbelül egy hüvelyknyire van, azaz, míg • a szövet fonalai egymásba kötődnek és
