12346. lajstromszámú szabadalom • Javítások szövőgépeken
a vezeték-csőből lelógó fonál keresztül vezettetik. Az f f1 f* f3 rúgók az F* vezetőfőre erősítvék, és az x fonálnak a vezetőfőre való szorítását eszközlik. Ezen rugók egy f" rúddal (13., 14. és 15. ábra) vannak összeköttetésben, melyek a rugóknak a vezető-főtől együtt való elmozdulását eszközlik, ha a lemérő-készüléknek a fonalat tovább kell vinnie. A 22—25. ábrákban bemutatott vetélőliajó a bordaláda hosszában dolgozik, és végein az s s1 fonál-fogókkal bír, melyek az F* vezető-főnek f* f5 kimetszéseiből a fonalat kiragadják. A fonalaknak megfelelő hosszakban való lemérésére és levágására alkalmas készülékek alkalmaztattak, az f4 f" kimetszésekkel kapcsolatban. A vágó-készűlékek a következők: 12—15. ábrák az fl és f5 kimetszések közé a vezetőfőre egy F6 kés rögzíttetik, míg egy F6 ellenkés az Fl csap körül mozgatható. Az Fe ellenkésnek az F6 késtől való elmozgásakor az f fL f2 f3 rugókat is magával kell vinnie, hogy ezek az x fonalat elengedjék, úgy hogy a fonál, miközben leméretik, a rúgó és az Fl vezető-fő között tovahúzható, míg azt a rugók megrögzítik, miközben a kések által ketté vágatik. E czélból az F6 késnek egyik vége egy kis behornyolással az /'ü rúdhoz illeszkedik, és ezt elmozdulásakor s vele együtt az f fl f'1 f3 rugókat az Fl vezető-főtől elmozgatja (13. ábra). Az F6 ellenkés működtetése a vezetőfőnek az I'2 F3 rudakon való alternáló mozgása által, a következő berendezés közvetítésével működtetik : Annak túlsó vége egy F7 peczekkel bír, mely egy ía testnek fölületem vezettetik (16. ábra). Az Fa test egy oldalt egyenes fölülettel, más oldalt pedig az F1S és FL 1 egyenes fölületek között egy /''vállal bír. Az F1 szekrényre erősített F': > rúgó alsó vége az íi n fölülettel, míg egy F1 0 rúgó az Fn fölíilet alsó végével szemben az í1 peczek biztosabb vezetésére szolgálnak. Amint az F* vezető-fő legalsó helyzetéből emelkedni kezd, az F"1 peczek az F* test egyenes fölületén fog fölhaladni, amint annak F3 görbületére föllép, az F<> ellenkés az F6 késtől elmozdul, és az f f1 f2 f3 rugókat is az Fi vezetőfőtől elmozdítja. Mihelyt utóbbi legmagasabb pontját eléri, az F1 peczek az Fa fölületéről lelép, az Fe ellenkés visszatér; az F1 peczek a lefelé szállásnál az F* test és F° rúgó között vezettetik, aztán midőn az Fx vállra fölhalad az F6 ellenkés az f f1 fA f3 rugók által beszorított fonalat levágja, Az Fe .ellenkésnek és az f f1 f'1 f3 rugóknak nyitott helyzete a 13. ábrában van bemutatva. Az ellenkés vágó helyzetét a 14. ábra mutatja, és a közepes helyzet, mikor ugyanis a rugók az Fl vezető-fő ellen szorítvák, de az ellenkés nem vág, a 15. ábrában látható. A leírt fonálvezető és vágó-készűlékek természetesen a bordaládának mindkét vé-_ gére föl vannak szerelve, azoknak a megfelelő időkben való mozgatására a következő berendezés szolgál: 2. ábra. A 3 tengelyre szerelt 8 11 exczenter tárcsák 13 14 rudak közvetítésével a bordaládára csáposán fölszerelt 15 16 könyök eueltyükkel állnak összeköttetésben, melyektől viszont a hosszaikban alkalmasan változtatható 17 18 rudak a 19 20 szögemeltyükhőz vezetnek, melyek a moz- • gást a 21 22 csuklós tagok utján, az Fl vezetőfőre viszik át. 17. ábra. A B orsóktól az x fonalak a T feszítőkészüléken vezettetnek át a t1 csövekhez. A feszítőkészűlék a bordaládának külső végére szerelt üres cső által képeztetik, melyben valamely szöveten, pl. legczélszerűbben plüsszöveten vezettetik át a fonál, mi által az haladásában súrlódás által hátráltatik, anélkül, hogy a tartócső által megtörethetnék, e czélból a szövetnek apró szőrei a T cső fölső és alsó végén kissé túlnyúlnak. A T eső oldalirányban való elállíthatás czéljából egy í2 horonnyal bíró t karra egy t8 csavar segélyével erősíttetik föl. (8—10. ábra.) A fonálfeszitőnek a működésé a következő : Az í'4 vezetőfő legalsó helyzetében annak fl kimetszése van az A bordaládán vetélő S hajócskával egy magasságban, melynek fogói az x fonalat az Z'1 kimetszésben megfogva, azt a szöveten keresztül viszik; ekkor a t1 csövön és a T csövön
