12264. lajstromszámú szabadalom • Örökös kalendárium

Ez utóbbi1 két egymással összekötött és a C kerék síkjában levő, a jelzett fogalakot befödő keskeny fémsávból áll és a szeg­mentumnak az alapfogtól' (a C kerék bogá­tól), illetve két-két az 1L fogat képező szeg­mentumnak egymástól való távolsága úgy van megszabva, hogy azok mindegyike egy a hl b2 bi reteszeken alkalmazott i\ r.2 r3 csigával jöjjön kapcsolatba. A C kerék hátsó oldala, melynek egyik karjában az m szögecs van elhelyezve, a Cx fogaskerékkel áll kapcsolatban, mely utóbbi a C kerék ellentett oldalán 12 szegeccsel. vau ellátva. A C kerék alatt a D tengelyre (1., 3., 4. ábra) c könyökemeltyű van lazán rá­húzva, melynek merőleges u szára ugyan­azon D tengelyhez erősített p emeltyűvel egy q spirálrúgóval van összeköttetésben, míg a könyökemeltyű másik könyökét a B fogaskerék agyába csavart h szögecsek hoz­zák működésbe. Az o és p emeltyű vertikális könyöke a C kerék rögzítésére szolgál. A C kereket a B kerék a következő módon működteti: A B kerék h szögecse, a kerék-forga­tásakor a könyökemeltyű horizontális o könyökét fölemeli, mi azt idézi elő, hogy az a szögecsek az u könyökemeltyű verti­kális könyökét eleresztik. Az u kar tehát a Cx kereket az u szögecsek egyikébe való ütődése által egy foggal tovább mozgatja, mert a h szögecske az o emeltyű könyökét szabadon ereszti és vertikális könyöke a q rúgó működésénél fogva ismét a szögecsekre fekszik. A p emeltyű a (\ kerék fogaiba is fogódzik. A szökőév beállítására szolgáló szerkezet lényegében egy egyik oldalán vx excenter-koronggá, másik oldalán négy foggal ellátott t>2 fogaskerékké kiképezett, az E tengelyre húzott v hüvelyből áll. Az excenterkorong 3 rövidebb és 1 hosz­szabb hüvelyből áll, melyre az F csapszög körül forgatható .-»• emeltyűnek kilincsalakú vége állandóan ráfekszik, mit az idéz elő, hogy az emelőnek másik hosszabb végén ívalakú föl ülettel bíró s2 karjának súlya nagyobb. A v hüvely forgását a C kerék m szö­gecskéje idézi elő, mely a v2 fogaskerékbe kapaszkodik akként, hogy minden újévkor a hüvely aví excenter-korongot egy bütyök­nek megfelelő hosszúsággal tovább forgatja, úgy hogy az S emeltyűnek kilincsalakú Sx vége szökőévben az excenterkorong „ leg­hosszabb bütykével jön érintkezésbe, az S emeltyű S2 csúsztató-föliilete tehát leg­mélyebb helyzetbe jön. A következőkben az örökös kalendárium működési módját az 1. ábrában jelzett állásból kiindulva fogjuk leírni, mely állás «kedd, november 30»-nak felel meg. Megemlítendő még előbb, hogy a G keréknek l /2 l3 U fogai a 28, 29, illetve 30 napból álló hónapnak, tehát februárius. április, junius, szeptember és november hónak felelnek meg és a C kerék e hónapok mindegyikében úgy helyezkedik el, hogy a B keréknek (minden 24 óra le­folyása után beálló) mozgásánál a bx b2 ' b3 reteszek t\ r2 rs csigái az / l2 /3 /4 fogak mellett elhaladnak. Az 1. ábrában jelzett állást megfigyelve, világos, hogy az szögekkel ellátott A korongnak november 30-án éjjel 12 órakor az A2 korong elbocsátása következtében történő működése a B keréknek — mely­nek fogaiba fogódzik — egy foggal való elfordulását idézi elő. Minthogy azonban november hó 30 napból áll, a y karnak a Cx kerék n szögecsei egyikébe való ütközése által a C kerék október hó utolsó napján úgy helyezkedett el. hogy az első bx retesznek rx csigája az I fogat november hónapban a B kerék for­gásakor érinti, mi az első />x retesz elto­lását idézi elő. De ezáltal b retesznek bl x foga oly helyzetbe jött, hogy az A korong u\ szegecseibe fogódzhatik és a B kerék az ax 2 szögecskének a bl x foggal az a\ szögecskének, a B kerék 31 fogával ^-aló érintkezése következtében két foggal tovább forog, ami a B1 számkorongnak (a 31-ik napnak átugrása által történő) helyes, no­vember hó utolsó napjáról deczember else­jére való beállítására szükséges. A B kerék ezen forgásánál a C kerék a g szögecskének n szögecskéhez való ütődése | által tovább mozog és pedig úgy, hogy az I / fog foghézagba jut és a bx b2 b3 reteszek

Next

/
Thumbnails
Contents