12256. lajstromszámú szabadalom • Folyton égő kályha, főleg barnaszén brikettek égetésére

íi b csatornába, ép úgy a második és harmadik kamara nyílásán is. A levegő ezen része a tűzhelyhez egyáltalában nem jut, tehát haszon nélkül melegíttetik föl és a hő tetemes részét magával viszi. A 3. ábrán egy kiviteli módozat látható, melynél azt a veszteséget elkerüljük. Ebből a czélból itt az egyes kamarák a b csatorna csapóajtók segélyével felé elzárhatók. A csapóajtók kis rudak közvetítésével a brikettek oldalfölületeire támaszkodnak. Ha a brikett elégett, a csapóajtó saját súlyának hatása alatt leesik és így a kamara és a b csatorna között a közlekedést megszakítja. A beömlő levegő most már csakis oly módon juthat a b csatornába, hogy a következő égő briketten áthalad, minthogy az előző kamarák a csatornával nem közlekednek. Hogy az égés valójában tartós legyen, t. i., hogy a kályha folytonosan égjen, az egyes brikett-kamarák oly módon helyezendők el, hogy a füstgázok magában zárt pályán haladhassanak át, de mindig csak a meggyújtott kamara után közvetlenül következő kamarán menjenek át, ennek tartalmát meggyújtsák és hogy a légbevezető nyílás és a füstgáz-elvezető nyílás helyének folytonos változtatása által az égés folytonosan haladjon tovább. A 4., 5. és 6. ábrán ily berendezés látható. A brikett-kamarák itt az által képeznek zárt alakzatot, hogy azok két sorban vannak egymás mellett elhelyezve, a két orr pedig úgy toliil, mint alul egymással közlekedésbe hozható. így pl. avval kezdjük, hogy az 1 brikettel meggyujtjuk. Ekkor az a kamara és a b kamara között levő e ajtót zárjuk, úgy hogy a füstgázok ezen a helyen át ne mehessenek, ellenben az e1 ajtót nyitjuk. Elzárjuk továbbá a <• füstcsatornát. nyitjuk a e1

füstcsatornát, nyitjuk a d1

légbevezető nyílást és zárjuk a d nyílást. Ebben a helyzetben a csapóajtókat a 4., 5. és 6. ábrán teljesen kihúzva ábrázoltuk. Ily módon a füstgázok az 1 kamarából a 2 brikett alá jutnak, a jelzett brikett mögött egészen a 7 brikettig fölemelkednek és 7 és 8 brikett mögött irányt változtatva a 8~ 14 brikett mögött lefelé áramlanak ós a kemenczét cMiél elhagyják. Ha az 1—7 brikettek elégtek és a tűz a 8 vagy 9 brikettig ért, az 1—7 briketteket ujakkal pótoljuk. Hogy a tűz a b kamarából az a kamarába átcsaphasson, a </1

légbeümlés, a c1

füstelvezető cső és az e1

csapóajtó elzárandó, ellenben a c füstelvezető cső. a d légbeömlés és az e csapóajtó kinyitandó. A csapóajtók ezen helyzete a 4—6. ábrán pontozva látható. Ekkor a4evegő d-nél áramlik be^— ha a 8 brikett ég — ezen áthalad, a szomszédos 9 brikett mellett a jelzett brikett mögé és a 9—14 brikettek mögött lefelé folyik, az e nyíláson át az 1—7 brikettek mögött fölemelkedik és c-nél elhagyja a kályhát. Ily módon a tűz a 8 brikettől a 14 brikettig és innen az 1 brikettől a 7 brikettig biztosítva van. Ha a tűz az a kamaráig ért, akkor ismét létesítjük az első sorban jelzett kapcsolatot. Megjegyzendő, hogy ez a kályha ép oly jól használható barnaszén-brikett, mint más könnyen gyúló tüzelőanyag esetében. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tartós tüzü kályha könnyen gyuladó tüzelőanyag, főleg barnaszén-brikett égetésére, az által jellemezve, hogy a tüzelőanyagot különböző kamarákban helyezzük el és a kamarák tartalmát sorjában gyújtjuk meg és égetjük el oly módon, hogy az égő tüzelőanyaggal telt kamarából elszálló füstgázokat úgy vezetjük, hogy mielőtt a kályhát elhagynák, csak a következő kamarán menjenek át, úgy hogy csak az égő tüzelőanyagot tartalmazó kamarával szomszédos kamara tartalma gyujtassék meg. 2. Az 1. alatt védett, könnyen gyuladó anyagokhoz való tartós tiizii kályhánál csapóajtók alkalmazása az egyes tüzelőkamaráknak a fűtőcsatornával való kapcsolására, oly módon, hogy ezek a csapóajtók és így a közlekedő nyílások is mindaddig nyitva legyenek, míg a kamarában van tüzelőanyag, de elzáródjanak, ha a kamarában levő tüzelőanyag