11954. lajstromszámú szabadalom • Rotácziós mótor
kell forgást végeznie, a gővezeték átváltatik, mely czélból a hengernek a csatornaelágazásokat magában foglaló nyúlványaiba egy-egy p négyjáratú csap (az 1. és 2. ábrán pontozással jelölve) van beiktatva, mely megforgatás által az átváltást eszközli, úgy /í9 a gőz bebocsátására, H1 hx pedig annak kiömlésére szolgálnak. Ez az átváltás azonban bármely tetszés szerinti átváltó szerkezet segélyével történhetik és szintúgy el lehet természetesen a mótor látva a töltési fok változtatására szolgáló berendezéssel, a mire legjobban alkalmas a később leírandó kormánymű. Megjegyzendő még, hogy a Bl b1 bx csatornák száma nincs épen háromra korlátozva, hanem több is alkalmazható, de mindig arra kell ügyelni, hogy a nyomások eredői mindig egyenlők és ellentétesek legyenek, hogy a b dugattyú tökéletes tehermentesítése, valamint a motornak nyugodt, lökésmentes menete legyen elérhető. A mótor átváltására az 1 -12. ábrákban föltüntetett kormánycsap szolgál, mely lehetővé teszi a mótor menete közben annak töltési fokát (expanzió) tetszés szerint változtatni, valamint szükség esetén a gépet átváltani vagy a hajtóerőt szolgáltató médium bevezetését teljesen elzárni. A mondott kormánycsap (expanziós csap) áll: mindenek előtt a czélszerüen a g födelek egyikével szilárdan összekötött, illetőleg azzal egy darabban előállított Krészből, melyben a mótor tengelyére fölerősített k csapkúp a mótor dugattyújával egyidejűleg és egyenlő szögsebességgel körforgást végez. A k csapkúpnak egy az egész kerületén átérő körcsatornája van, mely k2 lc2 nyílások útján egy az i tengelyt körülövező, a le csapkúpon csaknem egész hosszán átvonuló k3 körtérrel közlekedik, úgy hogy az e nyíláson át beömlesztett nyomást eszközlő médium a h\ körcsatornán és k2 nyílásokon át a /í-3 körtérbe juthat, a honnan aztán a diametrálisan egymással szemben fekvő két ki és ki elosztó hasítékok útján az és ei csatornákba, illetőleg később a C c c szegmentekre osztatik el. A A-, és k3 csatornák, illető1 eg k2 k% átbocsátó nyílások gyűrűalakú, illetőleg symmetrikus elrendezésével a csapkúp tökéletesen tehermentesíthető. A k csapkúp egy két részből álló Mx M2 expánziós köpennyel van körülzárolva, mely a töltési fok változtatását, valamint a mótor átváltását teszi lehetővé. Az expánzió köpeny két Mx és M2 részének alakja a 10—12. ábrákból tisztán látható. Mindegyik köpenyrész egy tömör M1 illetőleg M2 gyűrűalakú részből és két, a másik köpenydarabig érő, azonban a kónusköpenyben fekvő és egymással diametrálisan szemben álló wx m1 , illetőleg tw2 m2 karajból áll. Mindegyik karajnak íve a rajzolt esetben 30°-nyi körszögnek felel meg, úgy hogy a két Mí és M2 köpenyrész megfelelő elfordítása által körülmények között két nyílás képeztetik, mindegyik 120°-os, illetőleg négy nyílás, összesen 240°, még pedig két-két szomszédos összesen 180° alatt. Magától érthető, hogy a szög nagyságának nem épen 30°-osnak kell lennie, hanem tetszőleges lehet, azonban egy és ugyanazon köpenynek egymással szemben álló két karajának mindenkor egyenlő ívhosszúságunak kell lenni, illetőleg egyenlő körszöggel kell bírnia. A köpenyrészek egyike Mx szintén el van látva jk3 hasítékkal a gőz bebocsátása czéljából. Az üzemben az egyik ML vagy M2 köpenyrész mindenkor állandó, míg a másik Mt , illetőleg Mx rész elfordítása által a mótor töltési foka változtatik. A 6. és 7. ábrában pl. az expánziós köpeny állása az előremenet számára van föltüntetve. Az M± köpenyrész egyszer s mindenkorra állandó ; az J/2 rész, (a melyből a 6. és 7. ábrában csak az m3 m2 karajok láthatók) a kivánt töltési fokra állíttatik be és azután szintén az ismert szerkezetek egyikével rögzíttetik. A gőz az )«3 nyíláson át (10—12. ábra) a l\ körcsatornába és a k2 nyílásokon át a /í3 körtérbe lép és innen a diametrálisan
