11946. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kapcsolás villamossággal hajtott járművek számára
Megjelent 1898. évi julius hó 27-óu. MAGY SZABADALMI KIR. IIIVATA L SZABADALMI LEI KAS 11946. szám. V/g OSZTÁLY. Ruganyos kapcsolás villamossággal hajtott járművek számára. SIEMENS ÉS HALSKE CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 deczember hó 28-ika Villamossággal hajtott járművek számára oly kapcsolások ismeretesek, melyek a keréktengely körül elrendezett üres mótortengelynek azzal való ruganyos összeköttetésében állanak, a mennyiben a kerékküllők vagy küllőtoldatok és az űrös mótortengelyen megerősített hajtókarok vagy részek között rugók vagy gummi-ütközők vannak elrendezve. A jelen találmány már most ezen szerkezet két lényeges hátrányának kiküszöbölését czélozza. Mindkét esetben ugyanis, ha a keréktengely a vágány egyenlőtlenségei folytán a mótortengelyre merőleges irányú mozgásba hozatik, a hajtó közegek érintkező föliiletei között jelentékeny erőhatásokkal járó súrlódási mozgások keletkeznek, melyek ezen fölületeknek igen gyors elkopását idézik elő. A jelen találmány szerint ezen súrlódást az által kerüljük el, hogy a forgást átvivő közegeket ruganyossági hatásnak nem csak a forgás irányában, hanem egyszersmind merőleges irányban való elérése czéljából, szabadon feszítjük a hajtó és a hajtott karok közé és azokat nem foganatosítjuk gummi-ütközők vagy vezetett csapszöggel bíró kúpos rugók, hanem minden irányban mozgatható spirális rúgok gyanánt. Ezen a mellékelt rajz 1. ábrájában /'-el jelölt spirális rúgó a b mótor űrös o tengelyének hajtó erejét, a c tengelyre erősített d kar és a kerékküllőkön megerősített g toldatok közvetítésével ismeretes ruganyos módon az a keréktengelyre viszi át. A rugók hajtó nyomásának fölvételére a kerélckiillők g toldatai helyett az a keréktengelyen egy megfelelően alakított egész csillagot rendezhetünk el. A jelen találmány lényege mindenesetre abban áll. hogy a spirálisrúgó oldalas kiha jlásának lehetősége által, minden súrlódás nélkül függélyes irányban is érvényesülhet ruganyos mozgás. Az előbb említett szerkezetnek egy második hátránya magának a motornak a kocsivázon való fölfüggesztésében áll, mivel különösen kettőnél több tengelynek egy vázban való elrendezésénél ezen tengelyek és a motorok között kelletlenül nagy mozgások keletkeznek. A jelen találmány szerint tehát a motornak támasztására külön váz-részeket rendezünk el, melyek egy-egy vagy két-két tengelynek l kerékszelenczéivel csuklósan vannak összekötve és melyeken a motorok külön m ütközők segélyével vannak ágyazva-A 3. és 4. ábrákban oly eset van föltüntetve, melynél az említett vázg.k i haránt-