11910. lajstromszámú szabadalom • Kemencze czementnek, mésznek magnesitnak és hasonló anyagoknak és ásványoknak égetésére

Megjelent évi julius hó 26-án. MA(?T SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 11910. szám. XVII/d. OSZTÁLY. Kemencze czementnek, mésznek, magnezitnek és hasonló anyagoknak és ásványoknak égetésére. H. PALM (MICHALECKI & C° CZÉGJ, BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 február hó 3-ika. Jelen találmány tárgyát képező és a mellékelt rajzokban egy függélyes és két vízszintes metszetben bemutatott kemencze nagy hőmérsékleteknek alávetendő anyagoknak és ásványoknak, mint mésznek, czementnek, magnezitnek és efféléknek égetésére szolgál. Ezen kemencze lényegében oly aknakemencze, melynek a égetőzónája úgynevezett fűtőléczekkel van kibélelve, hogy az égetendő anyag az égési zónában a kemenczefalaknak csak oly részeivel érintkezhessék, melyek erősebben vannak fölhevítve, mint maga az égetendő anyag. Ezt az által érjük el, hogy a fűtőgázok a fűtőléczek között fölszállanak és ezeket erősen fölhevítik. A fűtőgázok a b generátorokban fejlesztetnek és a c csatornákon át áramlanak az égető térbe, miután a d csatornákon fölhevített égési levegőt vezettünk hozzájuk. Ezen levegőt az űrös f vastestek hevítik föl, melyek az egész k hűtőaknát körülveszik. A hideg levegő az f űrös testekbe a kifelé nyíló g csöveken áramlik be. Hogy a b generátorokba a szükséges mennyiségű fölhevített levegőt bevezethessük, a k hűtőakna alsó részében az űrös h testet rendezzük el, melyhez a levegő i nyílásokon át a rostéllyal egy magasságban áramlik be. A fölhevített levegő ezután hból az l csatornákon és az n vastesten át a generátor rostélyához áramlik. A tulajdonképeni a égetőtér az m fal által két egyenlő részre van osztva; az m fal is fűtőléczekkel van ellátva. Ezen falat oly esetekben, mikor az égetendő anyag az alkalmazandó hőmérsékletnél nagyon megpuhulj a vasból készült űrös u test által támasztjuk meg, mely beáramló hideg levegő által hűttetik; ezen levegő egy kifelé nyíló csövön át áramlik be és az o űrös test fenekén levő nyílásokon távozik. Ha azonban az égetendő anyag az égetés közben nem puhul meg, az m falat chamottéből falazott kötőívvel támasztjuk meg. A kemenczének üzemét akként kezdjük meg, hogy a hűtőaknát az űrös testekig czementsalakkal, vagy ha ez nem áll rendelkezésünkre, mészkövekkel megrakjuk. Ezután megfelelő magas rétegben fát vagy gyalúforgácsot töltünk be és ez utóbbi fölé szenet vagy kokszot rakunk. Ezután az égetőaknát váltakozva mészkővel és szénnel oly magasságig megtöltjük, hogy az r fölfogó rostélyokat körülbelül 1 méterrel túlhaladja. Az esetleg szabadon maradó kemenczeteret ezután nyers czementkövekkel töltjük meg. Miután a kemenczét ekként megtöltöttük, az oldalas gene-