11787. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kénsav előállítására

Megjelent 18í)8. évi julius hó 14-én. MAGY. gg| KIR. SZABADALMI Jgjlff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 11787. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás kénsav előállítására. MARINO PASCAL MŰSZAKI VEGYÉSZ BRÜSSZELBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 február hó 17-ike. Jeleii találmány tárgyát egy eljárás képezi kénsav előállítására szulfátok cserebomlásának előidézése által. Ezen eljárás foganatosításakor az alkaliák vagy alkaliföldek szulfátjait használjuk kiindulási anyag gyanánt, melyek fémchloridok jelenlétében cserebomlás útján oldhatlan fémszulfátokká és alkalickloridokká alakulnak át, miből a sósav keletkezik, mely a kénsav kiválásakor fémchloridok újból való fejlődése közben a fémszulfátok szétbontására Bzolgál, úgy hogy a folyamat folytonos és az alapanyag ennek következtében állandóan regeneráltatik. Az eljárás foganatosítása czéljából az alkali- vagy földalkaliszulfátokat, mint pl. a mészszulfátot, mágnéziumszulfátot vagy nátriumszulfátot és a chlorezüstnek vagy higanychloridnak azokkal aquivalens mennyiségét egy savak által meg nem támadható edényben pl. fa- vagy ólomkádban megfelelő mennyiségű forró víz hozzáadása által kavarás közben föloldjuk. Pillanatnyilag bekövetkezik a cserebomlás, miközben egyrészt higany- vagy ezüstszulfát keletkezik csapadék gyanánt, míg a calcium-, mágnéziumvagy alkalichlorid a csapadék fölött levő folyadékban oldva marad, mely a csapadéktól leöntés vagy átszűrés segélyével választatik el azon czélbói, hogy belőle újból sósavat nyerjünk, a mihez czélszerű a'következőkben leírandó eljárások egyikét használni. A szilárd savak azon tulajdonságának fölhasználásával, hogy izzításukkor képesek sóknak gyönge illékony savak segélyével való szétbontását eszközölni, továbbá a vízgőz disszocziáló tulajdonságának fölhasználásával — a melyen pl. o. a sósavnak és clilornak magnéziumchloridból való előállítása alapszik — jelen esetben a nyert alkalivagy földalkalichloridokat egy szilárd savval, pl. kovasavval bensően keverhetjük és a megszáradás után vörösizzítás közben az így keletkezett keveréket vízgőz jelenlétében szétbonthatjuk. Az e közben keletkező sósavat rendes módon egy kondenzáczióedényben fogjuk föl. A keletkezett chloridok oldatát szirupvastagságnyira is be lehet párolni, mire hozzá földalkali- vagy alkaliszulfátokat keverünk mindaddig, míg a keletkezett anyag téglákká formálható, melyeket czélszerű íttég furatokkal ellátni és melyeket előzetes megszárítás után alkalmas kemenczében forró levegő- vagy vízgőzáram egyidejű behatása alatt vörösizzásig hevítünk, mi közben a ke-