11736. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyapjú chlorozására

- 2 jön érintkezésbe a gyapjú a chlórgázzal, annál lassabban veszi azt föl. Másrészt a chlórgáz konczentrácziója, vagyis azon fok, a melyben a levegővel ritkítva alkalmazásra jut, szintén befolyásolja a fölvétel gyorsaságát, minél rit.kítottabban jut hatásra a chlór, annál lassabban következik be az abszorbeálás, és minél kevesebb levegővel van vegyítve, annál gyorsabban történik a fölvétel. Ezen eljárást szem előtt tartva lehetővé válik a chlórozását akként szabályozni, hogy a gyapjúrost elváltozásában a legtökélete% sebb egyenletességet érhetjük el, úgy, hogy a chlórozás hatása az árúban rendesen jut kifejezésre és az utánna következő festésnél a chlórozás egyenlőtlensége okozta szabálytalanságok nem mutatkoznak. Ez igen jelentékeny műszaki haladást jelent a chlórozásnak jelenleg dívó eljárásával szemben, savasított chlórmész-vagy chlórszódaoldatokkal. Egy további műszaki haladás a már föntebb is említett ama körülményben rejlik, hogy a gyapjú fehér marad, és nem kap sárgás árnyalatot, mint a szokásos eljárásoknál. A clilórozásra nemcsak fehér gyapjú alkalmas, hanem lehet sokszor előnyösen már festett gyapjút is chlórozni, minthogy a festékanyagoknak nagy száma, ha egyszer a roston tixirozódott, az említett kezelést eltűri. Legfölsőbb határként minden kg. gyapjú számára 25 1. normális nyomású chlórgáz tekinthető a legerősebb chlórozó hatás elérésére a rost megsértése nélkül, míg a legalsó határként 1 kg. gyapjúra 5 1. chlórgázat számíthatunk. A gyapjú azon tulajdonságán, hogy nedves állapotban a chlórgázt aránytalanul energikusabban veszi föl. mint száraz állapotban, eljárásunknak egy külön kiviteli módozata alapszik. Ha gyapjúszövetet vagy gyapjufonadékot egy erősen hygroskopikus testnek, pl. chlórkalcziumnak, chlórmagnéziumnak vagy chlórzinknek gyöngén sűrített oldatával telenyomatunk és az ekként előzetesen kezelt árúkat a chlórgáz hatásának kitesszük, akkor a munkaföltételek megfelelő megválasztása mellett csupán a nyomtatott helyek lesznek clilórozva. így árúkat kapunk, melyek a chlórozás eredményét tetszés szerinti elrendezésű mintákban mutatják. Hasonló módon érhető el ezen mintázott eredmény az által is, hogy egyes helyeket egy, a beszáradás vagy párologtatás után nehezen nedvesíthető testnek pl. eczetsavas agyagföldnek oldatával nyomatunk. Ha az úgy előre telenyomtatott árúkat megnedvesítjük, akkor a nyomtatott helyek a nedvességet föl nem veszik és a chlórozás hatását az utánna végzett chlórgázzal való kezelésnél csupán az árúknak nem nyomtatott helyein, az előnyomás mint tartalék működik. A chlórozás végrehajtásának módozatai tekintetében a kezelendő árú minősége lesz mértékadó. Végszámra készített árúknál vagy matringárúknál a szükséges egyenletesség elérése végett ajánlatos, oly készülékeket alkalmazni, a melyek az árúknak a chlórozás művelete alatt folytonos mozgását teszik lehetővé. Az eljárás módját a következő példán óhajtjuk bemutatni. Selyemfénynek előállítása kötőfonalon (35 kg.). Az előzőleg megtisztított és egyenletesen kisuhintott fonál nedves állapotban a chlórozó kamarában elhelyeztetik. Utóbbi egy belül teljesen ólompléhvel kivert tér kettős fenékkel, mely alatt a chlórgáz beomlesztő vezeték torkollik és egy e födélben alkalmazott levezető készülékkel, mely vagy egy jól húzó kéménnyel, vízsugárszivattyúval vagy exhaustorral hozható összeköttetésbe. Az egyik oldalfalban egy ajtó van, mely az árú behelyezését engedi és alkalmas berendezéssel levegőmentesen elzárható. A fonál itt gombolyítókra helyeztetik, melyek chlórálló anyaggal vannak burkolva. A gombolyítók kívülről hajtatnak és úgy vannak szerkesztve, hogy a fonál folyton változtatja helyzetét. Ekkor ez után normális nyomású 500 1. chlórgáz bocsáttatik be nem túlságos gyors áramban, úgy, hogy körülbelül 1

/a óra telik bele, a míg ezen chlórmennyiség beáramlott, továbbá fél óra múlva műkő-