11714. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fa konzerválására, festésére, keményítésére és elégés ellen való védésére

Megjelent 18t>8. évi julius lió 1-én. MAGY. í ' KIR. SZABADALMI IIIVATA L SZABADALMI LEIRÁS 11714. szám. VIII/c. OSZTÁLY. Eljárás fa konzerválására, festésére, keményítésére és elégés ellen való védésére. G BUM BACH EB FRIGYES IGAZGATÓ BERLINBEN. A szabadalom bsjelentésének napja 1898 február hó 16-ika. A fakonzerváló eljárások egyik legjobbika, a fának kátrányolajjal való kezelése. Különösen a fa száraz desztillácziójánál nyert fakátrány gazdag phenol- és más rothadás ellen védő anyagokban. A fának konzerválás czéljából fakátránynyal való kezelésére, a fába mesterségesen egy anyagot vezetünk be, mely más fának desztillálása utján nyeretik. Megkísérelték hőhatás utján azon antiszeptikus anyagokat magában a fában nyerni és nagy nyomással, a fában való képződésük után kondenzálni és lekötni. De idők folyamán kitűnt, hogy ugyanazon fanemnek nem valamennyi fáit lehet így egyformán kezelni. Kísérletek igazolták, hogy az eltérő eredmények oka a fa különböző nedvességi foka volt. Tudományos kutatások megállapították, hogy a fában lévő cellulose Jiőhatás folytán bomlik, ha a fában még nedvesség volt jelen. Az eddig ismeretes eljárások a fa víztelenítését csak részben teljesítették, a menynyiben csak a fában lévő szabad víz távolíttatott el, nem pedig a higroszkopikusan lekötött víz. Jelen találmánybeli eljárással az utóbbi is eltávolíttatik. úgy 100»-on fölül való hevítés által, mint vakuumban megfelelő hő, pl. 40 - 60° C. alkalmazása mellett. A higroszkopikus víznk ilyen eltávolítása által az intercellular anyagnak tuiajdonképeni átváltozása is gyorsabban történik, mint eddig s ezen változás oly hőfoknál megy végbe, mely jóval alacsonyabb, mint a melynél eddig az intercellular anyag antiszeptikus anyagok képzése czéljából átváltozott. Nevezett átváltozás ily módon 130—165°C.-nál bekövetkezett, míg szabad víznek, illetőleg higroszkopikus víznek jelenléténél a hőfokot 200°-nál magasabbra kellett emelni. Hogy friss fa régi fának benyomását tegye s úgy nézzen ki, mint pl. a természetes módon elöregedett tölgy, dió és mahagóni fa, úgy a nehezebb desztillácziótermékek képzésével egyidejűleg a fát 200° C.-ra hevítve, intenzív módon festhetjük, úgy hogy például a sárgás mahagóni sötétvörös színt kap, melyet különben csak esztendőkön át nyerne. Hogy a fa kezelés után ne repedjen s egyúttal hogy nagyobb keménységi fokot nyerjen, az czélszerűen előbb nyomás alatt hevíttessék és aztán rövid ideig nagyobb keménység elérése czéljából nyomás alatt kis hőfoknak, pl. 0° C.-nak tétessék ki. Ezen