11632. lajstromszámú szabadalom • Új festékanyagok és eljárás azok előállítására
alkoholban föloldjuk, melyben az könnyen oldódik, míg a meg nem szulfonizálódott csekély rész visszamarad és a szulfonizálásnak újból alávethető. A nyert sötét, ibolyás vörös „oldalból már most az alkohol legnagyobb részét lepároljuk, annyira, hogy szörpsűrűségű folyadékot kapjunk, melyet lehetőleg nagy párolgási fölülettel bíró" edényekbe töltünk, melyekben az sötét, barnásvörös, repedéses, gyantaszerű tömeggé merevedik, mely könnyen finom porrá zúzható. Az így nyert festékanyag hideg vízben lassanként, forró vízben azonnal teljesen föloldódik és igen sötét ibolyásvörös oldatot képez, mellyel selymet, gyapjút stb. egyaránt festhetünk pácz nélkül a legvilágosabb rózsaszíntől a legsötétebb ibolyaszínig. A festékfürdőt előnyös híg kénsavval megsavanyítani és a kelmék mosásához szappanoldatot is lehet használni, mely utóbbi a kelme színét alig, vagy csak kevéssel világosabbra változtatja. Ezen festékanyagot, mely a meggyfa gyümölcsének (Cerasus acida) színére, szagára és ízére egyaránt emlékeztet, «ceracídin»nek neveztem el. Igen szép festékanyagokat készíthetünk továbbá bizonyos cetonnátriumsók előállítása által is, a mi^alicylaldehydnek cetonokkal, pl. acetonnal való tömény nátriumhymdrát segélyével eszközölt kóndenzálása által történik. Föltaláló a methyl-o-cumarcetonból kiindulva, melyben tudvalevőleg egy molekula súlyának megfelelő mennyiségű aldehyd. és egy molekula súlyának megfelelő mennyiségű aceton van egyesítve, azt vizsgálta, vájjon nem volna-e lehetséges két molekula salicylaldehydet egy molekula acetonnal egyesíteni és erre vonatkozó kísérleteiben kondenzáló anyagul a nátriumhydrátot alkalmazta ; ezen kísérletek di-o-cumarceton festékanyagot képező nátriumsójának előállításához vezettek. Az imént elmondottak világosabb megértetésére szolgáljon a következő példa : Ha 100 g. salicylaldehyd és 24 g. aceton (tehát 2 molekulasúlynyi aldehyd és 1 molekulasúlynyi aceton viszonyában készült) elegyhez egyszerre 400 cm3 -nyi 4-szer normál nátronhydrátot adunk és azt azzal dugaszolt palaczkban körülbelül negyedóráig erősen rázzuk és aztán állani hagyjuk, azt tapasztaljuk, hogy a kezdetben nagyon sötétvörös színű folyadék rövid idő múlva zöld fémfénnyel bíró, apró, lemezes kristályokból álló tömeggé merevedik; ezen masszát szűrőn és azután máztalan agyagtányérokon kisajtoljuk és a kristályokat forró vízből vagy még jobban forró alkoholból átjegeczesítjük. Az így nyert kristályokat a fuchsinhoz hasonló, zöld fémfénnyel csillognak, vízben igen könnyen, alkoholban valamivel nehezebben oldódnak. Az lo/o-os oldat színe sötét gránátvörös, az erősen hígított oldaté vöröses sárga. Ha ezen híg oldathoz sósavat adagolunk, vízben alig oldható, szép sárgaszínű, eleintén túrós csapadékot kapunk, mely azonban igen gyorsan hosszú, lemezes kristályokká alakul át, mely a föltaláló által végrehajtott elemzések alapján azonos a di-o-cumarcetonnal, melynek a fönt taglalt eljárás szerint előállított, zöld fémfényű vegyület nátriumsóját képezi. Ezen nátriumsó vizes oldatával, melyet föltaláló nátriumlygosinátnak, röviden lygosinátnak nevez el, selymet, gyapjút stb. közvetlenül szép sárgára festhetünk. Hideg, valamint forró víz, úgyszintén híg savak nem változtatják a színt, forró szappanoldat hatásának hosszabb ideig kitéve elhalványul. A hasonló czélokra alkalmazásba hozott páczok, mint eczetsavas alumínium vagy zink jobban rögzítik. A nátriumlygosinát vizek oldata a legtöbb sóval és alkaloidsóval jellemző színű, részben kristályos, részben amorphcsapadékot ád. Maga a nátriumsó erősen antiszeptikus és erjedést gátló, valamint baktericid hatású. m SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás festékanyagok nyersanyagainak előállítására, jellemezve az által, hogy salicylaldehydet cetonokkal, például acetonnal, nátriumhydrát és azután tömény kénsav vagy csak tömény nátriumhydrát segélyével kondenzáljuk, mely utóbbi esetben a festékanyagot cetonnátriumsók alakjában állítjuk elő,
