11582. lajstromszámú szabadalom • Gőznyomású kenőkészülék
A g sűrítőcsőbe in visszacsapó szelep van beigtatva, mely a gőznek a sűrítőcsőbe való beömlését szabályozza, a sűrített víznek d csatornába való lefolyását meggátolja és a nyomást ebben és az A olajtartályban állandóan fontartja; miközben a víz és olaj között minden súrlódás elkerülhetővé van téve, úgy, hogy azok össze nem keveredhetnek egymással és az olajnak a legutolsó cseppig való kisajtolása biztosan végbe megy. Az A olajtartály oldalán h csöpögtetőcső van alkalmazva, mely fölső végén, pontosan a b záródugasz b' alsófölülete alatt ki torkolló n csatorna segélyével az A olajtartállyal és alsó végén f csatorna által az a dugaszban lévő c furattal közlekedik. A fölső n csatorna torkolatának tehát éppen a fölső b dugasz alatt kell lennie oly czélból, hogy az összes olajkészletnek a legutolsó csöppig való lefolyása lehetővé tétessék. A h csepegtetőcső egy a h' h" fejek közzé tömítetten elhelyezett üvegcső, mely arra szolgál, hogy az olaj lecsepegését mindenkor ellenőrizhessük. A fölső h' fejben, melynek furatát p kúpszelep zárhatja, az eddigelé szokásos és könnyen eldugulható hajszálcsöves fúratok helyett r csepegőfúvóka (4. és 5. ábrák részletben) van betéve, mely egy kis csőből van alkotva, melynek alsó végéhez egy finom csúcsban végződő r1 tövis csatlakozik. Egy (5. ábra) vagy esetleg két (4. ábra) oldalt lévő r" hasíték vagy nyílás lehetővé teszi, hogy az r csövecskébe az n fúraton és a h' fejen keresztül befolyó olaj kiömölhessen, mely aztán az r' tövis fölületén lefelé folyik, hogy annak csúcsán lecsöpögjön. A készülék működése egyszerűen a következő : A gőz a beömlési csőből c fúraton, d csatornán és m visszacsapó-szelepen keresztül a g sűrítőcsőbe megy, a honnan a sűrített víz g' fúraton (csatornán) keresztül az olajoszlop alatt az A olajtartályba annak legmélyebb helyén beomlik és az olajoszlopot fölemeli, illetőleg minden cseppet az n csatornán és p szelepen át az r csepegőfúvókához vezeti, a honnan az olaj f és c csatornákon keresztül a tolattyúházba, hengerbe stb. jut. A mily mértékben az olaj r r' fúvókából lecsöpög, oly mértékben hatol a gőz g csövekbe és ezekből a sűrített víz utána az A tartályba, mi által a folytatólagos, szakadatlan kenés vagy olajozás biztosítva van. Ha az A tartályban már nincs több olaj, a mi arról vehető észre a h csöpögőcsőben, hogy tiszta víz csöpög le, akkor a k szelep elzárása után egy az A tartályon elrendezett s kieresztőcsapon keresztül a vizet ez utóbbiból kieresztjük és b dugaszon keresztül az A tartályt újból megtöltjük olajjal, mire aztán a készülék ismét képes a működésre. t t csap arra szolgál, hogy a gép hosszabb ideig való szünetelése után a csap megeresztése által, a gőz átvezetése által a h üveget elegendően fölmelegíthessük. Két géppel bíró mozdonyokhoz, mindkettőnek egyetlen készülékkel való megolajozása czéljából, czélszerűen a 3. ábrában föltüntetett két li h csöpögőcsővel bíró kiviteli alakot alkalmazzuk, mely csöpögőcsövek azonban nem a c csatornába torkolnak, hanem a tolattyúkhoz vezető v v csővezetékkel vannak összekötve. A készülékbe — melyet czélszerű helyen a mozdonyvezető állóhelye közelében helyezzük el — azután czélszerűen közvetlenül eresztjük a kazángőzt. Ez esetben előnyös a p p szabályozó szelepeket fekvő helyzetben elrendezni és mindkét h h csöpögőcsövet vagy egy közös (3. ábrában pontozattan föltüntetve) vagy pedig mindegyiket egy külön n tápláló csatornával láthatjuk el. Az előbb leírt készülék működése egyebekben tökéletesen egy és ugyanaz, úgyszintén a többi fölszerelés is ugyanolyan, a miért is közelebbi rajz és leírás szükségtelen. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőzzel működő kenőkészűlékeknél (Lubricatoroknál), visszacsapó szelepeknek elrendezése, a gőzt bevezető csőből kiinduló sűrítőcsőben, melynek torkolata az olajtartálynak legmélyebb avagy megközelítőleg legmélyebb helyén van, úgy, hogy a sűrített víz az olaj alá vezettetik, a nélkül, hogy a gőzbevezető csőbe visszafolyhatna.
