11571. lajstromszámú szabadalom • Gép nyers még meg nem mosott gyapjú tisztítására

2 — gyapjú tisztítására szolgáló gép van ábrázolva, még pedig az 1. ábra a gép hosszmetszete, a 2. ábra fülíilnézete, melyen az X dob és M kefe látható, a 3., 4. és 5. ábra részletrajz. A nyers anyag a gépen a pontozott vonal irányában halad át. Az A dobon (l.ábra), mely tompított csúcsokkal bíró kártolókkal van bevonva, a gyapjút helyezzük el, ép úgy, mint a Morei rendszerű tisztító gépeknél, a rostokat hosszuk egy részén az A dob kártjai tartják fogva, más részük pedig a dobtól szabadon eláll | és az A dobnál gyorsabban mozgó B végtelen szalaggal jön érintkezésbe. Ez a B végtelen szalag a gyapjú szabad végét előre húzza, de le nem húzhatja az A dobról, minthogy a dob fogai hajlásszögük következtében a gyapjút fogva tartják. A gyapjút az A dobról a CD tápláló hengerek szedik le. Ennek következtében a gyapjúszálak a C D hengereken már részben párhuzamos helyzetet foglalnak el. A C henger rövid sörtéjű kefével van bevonva, mely a rostokat a D henger bevonatára szorítja, miáltal az E henger a gyapjúra nyújtó hatást gyakorolhat. A D henger vasdrót fogakkal van ellátva, melyek végei megfelelően letompítvák, úgy hogy a fertőzményeket sem át nem szúrhatják, sem el nem vághatják. A CD tápláló hengerek a rostokat az E dobnak adják át, mely tompított csúcsú fogakkal van ellátva, mint a D henger. Annak következtében, hogy a C D ben-' gerek és az E dob különböző sebességgel forognak, az utóbbi a rostokat meggyújtja és a CD hengerekről leveszi. Az így meggyújtott rostokat az F kefe veszi le, mely azután a G henger hornyaiba és rovátkáiba viszi. A G hengeren kör vagy csavarmenet alakú hornyok vannak alkalmazva, melyeket egyenes hornyok kereszteznek, a hornyok szélessége 2—3 tized mm., mélysége 3—4 mm., úgy, hogy egy-egy horonyban csak egyetlen gyapjú szál férjen el, minden tisztátalanság nélkül. A bogáncs, csipkerózsa, ágtöredék, ezekben a kis hornyokban el nem férvén, a G henger fölületén marad és ha a K tisztító lemezeivel érintkezik, az L tartályba hull. A G dobról a megtisztított gyapjat az M kefe veszi le, mely azt fölváltva az N és N1

dobnak adja át. Az N és N1

dob (2. ábra) előre hajló fogakkal van megrakva, alternálva jön az M kefével érintkezésbe és a tűk között bunda keletkezik, melynek vastagságát egy ellensúlylyal vagy rugóval terhelt szabályozó szabályozza. Ez az JV és Nl

dobok 0 ten-i gelyének egyik végére hat. A szabályozó szerkezete a következő : A gép g tengelyére (1. és 3. ábra) egy végtelen g1

csavar van ékelve, mely az i tengelyre ékelt h fogaskereket hajtja. Az i tengely másik végén egy j fogaskerék van fölékelve, mely a k fogaskerekeket hajtja. Ennek az n emelő m kulisszájában csúszó exczentrikus l csapja van, az n emelőt egy fix u csap tartja a fölemelt helyzetben és a 2> hasítékon menvén át, lehetővé teszi, hogy az emelő némileg emelkedhessen vagy sülyedhessen. Az n emelő alsó végén két hornyolt r r1 csiga van megerősítve, mely csigák fölött az s drótkötél vagy láncz fut. Ennek egyik vége az 0 tengelyre szabadon fölhúzott t gyűrűhöz van kötve. A t gyűrűt a tengelyre ékelt u ul

gyűrűk tartják fogva. A v hornyos csigákon átvezetett s kötél másik végére az x súly van fölfüggesztve. Az u és it1

gyűrű közé a kis v emelő lép be, mely a szabad t gyűrűre fekszik és melyet megfelelő z ellensúly emel a vízszintes helyzetbe Az y emelő a fix 1 vezeték alatt a vezeték mentén csúszik, a vezeték két 2 és 3 rovátkával van ellátva, melyekbe az y emelő fogódzik. A mozgatható 4 vezeték a fix 1 vezeték mellett csúszik, mindegyik végén egy 5 és 6 kiugrás van. Tegyük föl, hogy az y emelő a 3 bevágásba fogódzik, ekkor az 0 emelő rögzítve van és se jobbra, se balra el nem tolódhatik. Az n emelőre ható 1 csap az emelőt