11549. lajstromszámú szabadalom • Elektróda lemez

Megjelent 18Í)8. évi junius hó 18-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 11549. szám. vil/g. OSZTÁLY. Elektródalemez. BERLINER AKKUMULATORENFABRIK G. M. B. H. CZÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 deczember hó 10-ike. Az akkumulátorok gyártásánál újabban arra törekszenek, hogy az elektródalemezeket ne a Faure-féle eljárás szerint kezeljék, azaz ólomvegyületekből álló pasztával lássák el, hanem hogy azokat a Plante-féle eljárás szerint formálják,vagyishogy az ólomsuperoxydot magán a tiszta ólomlemezen állítsák elő. Hogy ennek foganatosításánál az ólomlemez lehetőleg nagy hatásos föliilettelbírjonéshogy a rajta képdőző ólomsuperoxydréteg lehetőleg erősen íixiroztassék, a lemeznek sajátságos keresztmetszeteket kell adnunk. Ezen czélra eddig pl. a mellékelt rajz 1. ábrájában bemutatott, fogalakúan bordázott keresztmetszetet alkalmazták. A jelen találmány már most azon ismeretes tényen alapszik, hogy két adott pont között a köríves vagy szabálytalanul görbe vonal írja le a leghosszabb utat. Ennek alapján a jelen találmány szerint az 1. ábrában föltüntetett egyenes bordák helyett olyanokat alkalmazunk, melyeknek keresztmetszete hullámos vagy szabálytalanul görbe vonalak által határoltatik, vagyis oly bordákat, melyek hajlított, illetőleg meggörbített alakjuknál fogva kisebb tért foglalnak el, mint ugyanakkora föliiletű egyenes bordák, a mint az a mellékelt rajzból kitűnik, ha az 1. ábrában föltüntetett eddigi alakot a jelen találmány szerint alakított és a 2. ábrában föltüntetett elektródalemezzel összehasonlítjuk. A mint továbbá a rajzból látható, a hajlított vagy görbített bordák a legkülönfélébb alakokkal bírhatnak és minden irányban lehetnek hajlítva. A 3. ábra pl. oly foganatosítási alakot tüntet föl. melynél a különféle nagyságú bordák váltakozva az elektródalemeznek az egyik, majd a másik oldala felé irányúinak. A 4. ábra a meghajlított bordáknak két foganatosítási alakját láttatja. A jelen találmány szerint hajlított bordákkal bíró elektródalemezeket a szükséghez képest merevítések vagy csatornák által szabályos vagy szabálytalan terekre oszthatjuk. Megjegyzendő még, hogy az ily elektródalemezeknek azon foganatosítási alakjai, melyeknél a bordák fölfelé hajlítottak, még annyiban is előnyösek, hogy az ezeknek töltésekor és kisütésekor a bordákon képződő ólomsuperoxyd nem eshet le és így nem válhatik hatástalanná, mivel a valamelyik bordáról leváló részecskék az alatta lévő. fölhajlított borda által fölfogatnak. Ezen elektródalemezeknek hatástartama tehát sokkal hosszabb, mint az eddig ismert, egyenes bordájú elektródalemezeké.