11415. lajstromszámú szabadalom • Gép patkó- és egyéb szögek előállítására
4 -egyszerűen a bélyegzők hatása által húzatik át, akkor a szöghossznak mérése és a h1 fejhez és a It'2 szárhoz szükséges hossznak meghatározása igen bajos. Ennek következtében az I dresszurának az a föladata, hogy minden nyers darabnak hosszát az első megmunkálási stádiumnál szabja ki. Ezen czélból az / dresszura (16. és 18. ábrák) az i lappal, mely az i6 csavarok segélyével a képkerethez van erősítve, továbbá az i1 szánnal, az i% rugós szorító pofával és az /'8 vonó rugóval bír. Az i1 szán a hengerbélyegzők közötti nyílás felé a II szögcsík irányában és ezen nyílástól a csíknak átjárásakor visszamozoghat. A í2 szorítópofa a H csíkot rúgós nyomással elég erősen tartja meg, hogy az i1 szán azt magával visszametszheti, míg azt a szorítópofák alatt tovább húzhatjuk, miután a szán a munkadarab formálásánál a hengerbélyegző által kifejtett nyomás következtében eltolódásának végéig előre mozgott. A szánnak hajlékony anyagból, pl. bőrből álló il ütközője az i5 tömb végére van elrendezve, mely utóbbi kivánt esetben az /'7 csavarral beállítható. Minden hengerbélyegzőpár számára egyegy dresszura van elrendezve; a második és a következő párok rugalmas ütköző helyett, nem rugalmas anyagból álló ütközővel vannak ellátva. Patkószögek előállításánál a II fémpántot előbb az I dresszurán vezetjük át, azután keskeny ebi) oldalain a g hengerbélyegzők között préseljük. A bélyegzők homlokfölületiikön elég hosszúak, hogy két nyers szögdarabhoz illeszkedjenek, mindegyikük az e6 horony által (17. ábra) két részre van osztva, még pedig az e7 mellső részre, mely kikészítő kaliber gyanánt működik és az e8 hátsó kaliberre, mely formáló kaliberül szolgál. A mint a 17. ábrából látható, minden szedvényben, a megfelelő hengertengelyeken három ily kikészítő és három formáló kaliber van. Midőn a csík a gépbe jut, az előbb az e7 kikészítő kaliberpár által megfogatik és csúcsával előre a hengertengelyek közé vezettetik, míg a hozzátartozó e8 formáló kaliberek az anyagnak következő részét fogják meg és azt mozgásban tartják. Midőn a csíknak mellső vége áthaladt, a bélyegzőknek préselő hatása kezdődik és a csíkban ennek szembenfekvő élén két sor 1 2 kivágás áll elő, melyek a h3 nyúlványok által vannak határolva, melyek azon egész szélességükben meghagyott csíkrészeket határozzák meg, melyek a h1 fejrészeket képezik, míg a keskenyebb h2 rész a szög szárát képezi. Miután az 1 és 2 kivágások kiképeztettek és az e7 formáló kaliberek a csíkot szabadon bocsátják, az is rúgó a II csíkot annyira visszahúzza, hogy Jt3 fok a következő kikészítő kaliberpár mellső élének pályájába kerül; a bélyegzők ennek következtében a fok ellentétes oldalaira egyidejűleg érnek, azt megfogják és a csíkot előre, a szorítószerkezetbe vezetik. A csíknak ezen visszahúzatása a sorban másodiktól kezdve mindegyik munkadarabnak másodszori hengerlését biztosítja, vagyis egy előző hengerlést egy e8 formáló kaliberpár által és egy másodszori hengerlést a következő e7 kikészítő kaliberpár által, míg a fok a bélyegzőnek mellső élével egyetemben a h2 szárnak és a következő szögdarab fejrészének hosszát is pontosan meghatározza. Az í" tömb beállítása által az i1 szánnak és ennek következtében a bélyegző éle által megfogandó foknak helyes állását is szabatosan meghatározhatjuk. Az anyagnak első sorban megmunkált része, a mint ez a mondottakból következik, csak egyszer, még pedig az e1 kikészítő kaliberek között hengereltetik; ezen rész tehát, mint hasznavehetetlen, levágatik. A bélyegzőknek első műveleténél g az ütköző, mely az 1 dresszurának visszamozgatását határolja, meghatározza azon pontot, (a h3 nyúlványt a szögfej alatt) melyen a kikészítő kaliberek az anyagot megfogják. Az utóbbinak azon része, mely ezen pillanatban a dresszura által megfogatik, teljesen sima. A következő műveletek számára, mint gl í/2 -nél, az ia i9 pofák (20. ábra) vannak a dresszura vázán megerősítve, melyek a csík eltolatási irányában semmiféle mozgást nem nyernek. A csíkot megfogó dresszurán lévő
