11388. lajstromszámú szabadalom • Újítások a vegyületek megbontására szolgáló eljáráson és készülékeken, valamint a nyert termények alakításán
— 3 helyezni, melyben a reagensek összegyűlnek és melyből ismét a készülékbe vezethetők vissza. Hasonló módon lehet, mint azt leírtuk, oly anyagokat is megbontani, pl. a szénsavas meszet mészoxyddá átalakítani, mi vörös izzásnál tehát jóval alacsonyabb hőfoknál meg}' végbe, mint eddig. Igen czélszerú, ha a megbontandó anyagokat poralakban alkalmazzuk, mely esetben az alapelvek ugyanazok maradnak, mint azt előbb leírtuk. További előnye az eljárásnak az. hogy a vasból készült rudak, géprészek és más tárgyak előállítása jóval egyszerűebben történhetnék. mint az eddigi eljárásnál. Ugyanis eddig először az érczeket kellett a nagy olvasztóban fémmé alakítani. Az ily módon előállított nyers vasból az öntvények oly módon készültek, hogy a nyers vasat átolvasztották és azután formába öntötték. Ha aczél vagy kovácsvas tárgyakat kellett előállítani, az öntöttvasat különböző kohászati eljárásoknak kellett alávetni és azután az így nyert anyagot kovácsolás, hengerelés stb. által megmunkálni. Mindezek a műveletek sok tüzelő anyagot és munkaerőt igényelnek, tehát az előállított tárgyak aránylag rendkívül drágák. A találmány szerint: 1. az illető aczél. kovácsvasból, vagy nyersvasból tárgyakat közvetlenül az érczekből lehet előállítani, a nélkül, hogy előzetesen öntöttvasat kellene készíteni, 2. az öntöttvas tárgyakat ugyancsak közvetlenül az érczekből lehet előállítani, a nélkül, hogy a nem raczionális módon működő nagy olvasztókat kellene használni, 3. a kovácsvasból vagy aczélból készült tárgyak előállításánál mindazon költségek, melyek a vas hengereléséből, temperálásából és a puddel-eljárásból származnak, továbbá a vas utólagos megmunkálása által okozott költségek is elkerülhetők, 4. végül az aczél, kovácsvas stb. tárgyak előállítása jóval olcsóbban végezhető. Az eljárás maga a következő : A nyers anyagot — az érczet — a szokásos módon föltárjuk, pörköljük stb. és alkalmas gépek segélyével porrá zuzzuk. Ha az érezek nem elég tiszták, a földolgozás előtt tisztítandók. A porrá tört vasérczeket vizzel, kátránynyal vagy más alkalmas anyaggal keverjük és az érczeket az előállítandó tárgyaknak megfelelő alakra hozzuk. Ha csöveket kell előállítani, a keveréket egyszerűen egy megfelelő szádnyiláson nyomjuk ki. Kerekeket és más hasonló alakú tárgyakat fazekaskorong segélyével is lehet a kellő helyzetre hozni. Az így formált tárgyakat ezután a leirt kemencze középső terébe visszük, bár más szerkezetű kemencze is használható. A kemencze már előzetesen, akár a tárgyak elhelyezése után hevíthető föl. A kemenczékben elhelyezett tárgyak fölött egy gázáramot lehet vezetni, mely a tárgyak előállítására szolgáló vasérczeket redukálja, pl. szénoxyd. hydrogén vagy más hasonló természetű gázáramot. A redukálás azonban más módon is kivihető. A tárgyaknak megfelelő alakra hozott érezek redukálása oly hőfoknál megy végbe, mely jóval a fém olvadási pontja alatt van. A fémrészek maguk a redukálásnál keletkező hő hatása alatt jól összehegednek, tehát szilárd, homogén tömeget képeznek, bár a hegedés külső hő hozzávezetésével is elősegíthető. Hogy az előállított tárgy anyaga öntöttvas, aczél, vagy kovácsvas lesz-e, az attól függ, hogy a redukálandó érczet mennyi szénnel kevertük, mi magától érthető. Ha a tárgyakat más fémből, nem vasból kell készíteni, a megfelelő fém érczeit alkalmazzuk, az eljárás "maga változatlan marad. Világos, hogy ezen eljárás szerint bármily alakú tárgyak könnyen állíthatók elő. és hogy az így készült kovácsvas vagy aczélcsövek, edények, oszlopok stb. minősége is jóval jobb, mint a régi eljárás szerint előállítottaké. Tehát a vastárgyak előállítása a porczellántárgyak előállításának megfelelő módon történik, csakhogy agyagföld helyett vasérczeket alkalmazunk. Ha a tárgyakat valamely ötvözetből ki-