11364. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadék automatikus emelésére és hajtóerő létesítésére
- 2 A készülék működési módja a következő: Tegyük föl, hogy az E csövön megerősített szelep nyitva van és hogy az A tartályban levő víz a tartályt tápffló cső torkolatát elfödi, úgy hogy erre a levegő vissza nem csaphat. Az F szelep a fészkére szorúl, míg az 0 súlyt úgy állítottuk be, hogy a D szelepet nyitva tartsa. Minthogy a B cső vízszintes, a víz az A tartályban levő a vízoszlop nyomása következtében a B csövet kitölti, a I) szelepig jut és az E csövön kifolyik. Ennek következtében az E és B csőben a levegő megritkúl és a légköri nyomás a vizet az A tartályból a kellő sebességgel és eleven erővel a B csőbe hajtja, úgy hogy a víz az 0 ellensúly hatását legyőzve a D szelepet elzárja. A víz az eleven erő hatása következtében tovább mozog, az F szelepre ütést gyakorol és #zt kinyitja, azután részben a H tartályt tölti ki és ebbe egy bizonyos, szabályozó gyanánt szolgáló légmennyiséget zár be, a víz pedig az 11 csőben fölemelkedik. Az ütés után a vízáram eleven ereje elvész, a T rúgó az F szelepet zárja, a kellő módon elhelyezett ellensúly a D szelepet kinyitja és a készülék ujabb műveletek végzésére alkalmas. Az E cső, mely a patak egy pontjában szívó hatást gyakorol, egy tetszőleges szívókészülékkel helyettesíthető, mely a patakban folyó vízre ható nyomást létesít. Az m n gombok az N kar lengését szabályozzák és határolják és az ezekre tekert rugók legyőzik a D szelep tehetetlenségét. Ez az utóbbi és az F szelep egymástól független, de ha kívánatos, egymással oly módon kapcsolhatók, hogy ellenkező módon működjenek. Bizonyos esetekben fontos, hogy a patak által szolgáltatott összes iható vizet fölemeljük, ebben az esetben a készülék működtetésére nem iható vizet lehet használni. Az ihatatlan vizet az 1. ábrán látható A tartályban gyüjtjük össze, az iható vizet pedig az X tartályban (2. ábra). A már leírt tagokon kívül a C csőben az A tartálytól eltávolítható U korong van alkalmazva, mely egy rugalmas anyagból pl. kaucsukból készült tömlő egyik végével van kapcsolva, míg a tömlő másik vége a C csőhöz van kötve, úgy hogy a csőben egy S kamra keletkezik, mely az U és A között levő részszel szemben tömítve van, de a H kamrával az F szelepen át közlekedik. Ez az S kamra az iható vizet tartalmazó X tartályhoz van kapcsolva, még pedig egy szükség esetén rúgós I' szeleppel ellátott % cső segélyével. Az U1 ütköző U elmozdítását határolja. A készülék működési módja a következő : Tegyük föl, hogy ./1-ban egy bizonyos « magasságú vízoszlop van, mely a csőben levő levegő elszállását meggátolja, tegyük föl, hogy az F szelep fészkére fekszik és hogy az X tartály és az S kamara iható vízzel van tele. Ekkor a i?-ben levő víz kifolyása az előbb leírt módon megy végbe és ha elég eleven ereje van a víznek, a I) szelep elzáródik, a viz az V korongra ütést gyakorol, a korong eltolódik és az ütést átviszi az S kamarára, az ebben levő víz ugyancsak eltolódik, az Y szelepet elzárja, nyitja az F szelepet és a H tartályt részben kitölti és abba levegőt zár be. A lökés után a víz eleven ereje megszűnik, a T rúgó az F szelepet zárja, az 0 ellensúly a D szelepet nyitja. Másrészről az S kamarában keletkező légüres tér hatása következtében a víznyomás és a légnyomás által terhelt Y szelep kinyílik, úgy hogy S-be újabb iható vízmennyiség juthat be, a készülék pedig újabb működésre kész. A V membranum és U korong által képezett dugattyú a kétféle víz között egy mozgó válaszfalat képez. Ha az U korongnál vagy a V membranum és C cső között ihatatlan víz jut az iható vízbe, ezt az esetleg szifoncsővel ellátott r csapon lehet ellenőrizni. Hogy az U korong tehetetlenségét legyőzzük és azt függélyes helyzetben tartsuk, az S kamrába rúgót lehet ellyezni és a V membrauumot rugalmas drótokból készült körgyűrűkkel fölszerelni. Az X tartály a legczélszerűebben a készülék fölött lehet elhelyezve, de ha szükséges, a készülék alatt is lehet azt alkal-