11340. lajstromszámú szabadalom • Szénhydrogénlángzó
elosztóba jutnak, honnan az i és j elágazásokba vezettetnek, melyek a k k1 kürtők alapján vízszintesen vannak elhelyezve. Azok a gázok, melyek az elágazásokból az i1 j1 hosszanti hasítókokon lépnek ki. a k le1 kürtőben fölemelkednek, ezenközben az elégetésükhöz szükséges levegőt is magukkal ragadják és a kürtők fölött kellő magasságban alkalmazott m és n tűzálló csövekbe ütközik. Itt azonnal meggyuladnak, a mint az ízzócsövekkel érintkeznek és láng a készülék egész hosszán végig terjed, tehát a csövek fölött levő gőzkazánt hevíti. A gázok folytonos égése a tűzálló m n csöveket állandóan izzásban tartja és ezek egyszerűen sugárzás által az A gázfejlesztő kazánt fűtik. A készülék üzembe hozatala oly módon történik, hogy a g hosszanti nyílás alá borszeszt öntünk. A borszesz-lángot gázlánggal is lehet pótolni. Az 5. és 7. ábrán látható kiviteli módozat az előbb leírttól csak egyes részek különleges módon való elhelyezése által tér el. A gázfejlesztő kazán az ízzócsövekből nagyobb távolságban van és a készülékben fejlődött gáz által fűtetik. A készülék a vízszintes A1 gázfejlesztő kazánból áll, a kazán belsejében a bl részen, mely a desztillálókamrát képezi, egy hengeres p kazán fekszik, melybe az a táplálócső torkollik. Az r cső a desztilláló kamara fenekétől indul ki és a nem desztillálható aoyagok elvezetésére szolgái. A p kazán belseje az A1 kazán belsejével közlekedik, még pedig az s s csöveken. Az A1 kazántól két gázelvezető ágazik ki, melyek közül az egyik t a gázfejlesztő alsó részébe vezet és a kazán fűtésére van rendelve, hogy a készülék automatikus működését üzembe hozatala után biztosítsa, a másik tx a keletkezett gáz nagyobb részét a tulajdonképeni elégető térbe vezeti, a hol a gáz az izzó tűzálló falakkal érintkezésbe jővén, meggyulad és az égéstér fölött levő gőzkazánt közvetlenül fűti. Az A gázfejlesztő kazán egy konczentrikus u kamarában van elhelyezve, melynek falai egészen tűzálló anyagból készülnek. Ezen kazán alatt egy tűzálló anyagból készült v1 hosszanti nyílással ellátott v teknő van alkalmazva, melyen a t cső t2 hosszanti hasítékán elszálló gáz megy át. Ez a gáz akkor, ha a v1 nyíláson áthalad, a kellő mennyiségű levegőt is magával ragadja és az u kamarában, a mint az A1 kazánnal érintkezik, meggyulad. A kazán fűtését egy o csap szabályozza, mely lehetővé teszi, hogy a gáz átömlési keresztmetszetét a t csőben fokozatosan szabályozzuk. Az égéstermények az u fütőkamara fölött alkalmazott u1 kürtőn távoznak el és a kürtő fölső részén új gázokkal keverődik, melyek az F elégetési-kamarában égnek el. Ezek a p és A1 kazánban keletkezett gázok, mint azt már említettük, a t1 csövön szállnak el, egy Q elosztóba jutnak és az x és íj elágazó csövekbe vezettetnek, melyek x1 ijx hosszanti hasítékokkal vannak ellátva és a z1 kürtőkben alkalmazva, mely a fix z teknőre van szerelve. Mindegyik z1 kürtő fölött, attól bizonyos távolságban egy tűzálló anyagból készült T cső van elhelyezve, melyre a z1 kürtőből gáz és légáramot vezetünk, ez a gáz és levegő a csövön meggyuladván, a keletkezett láng a T csövek fölött levő kazánt fűti. A készülék működésbe hozatala oly módon történik, mint az első kiviteli módozatnál. Mindkét esetben elégséges egy petróleum- vagy szénhydrogéntartályt alkalmazni, mely levegő vagy gőznyomás alatt áll. A czéluak megfelelően a gyújtásra szolgáló csövek számát tetszés szerint választjuk meg. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Lángzó szénhydrogénhez, petróleum, nehéz olajokhoz stb.. jellemezve egy A gázfejlesztő-kazán által, metyet a fejlődött gáz maga fűt, jellemezve továbbá 1 j elágazások által, melyek a gázt függélyes k k kürtőkbe vezetik, hol a levegővel keverődik, jellemezve továbbá tűzálló m n ízzócsövek által, melyek a kürtők fölött vannak alkalmazva és melyek, a beléjük ütköző gázokat fölheví-
