11340. lajstromszámú szabadalom • Szénhydrogénlángzó
Megjelent 1898. évi május hó 28-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRAS 11B40. szám. II/h. OSZTÁLY. Szénhydrogén-lángzó. STÉ. ROSIER & CI E CZÉG LEVALLOIS-PERRETBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 november hó 30-ika. A találmány egy széuhydi'Ogén-lángzóra vonatkozik, melyben petróleumot, nehéz olajokat és mindenféle más tüzelőanyagot lehet égetni és egyaránt használható kazánok fűtésére és más ipari vagy háztartási czélra, pl. lakások, kocsik stb. fűtésére. A készülék lényegében egy gázfejlesztő kazánból és elágazó csövekből áll, melyek a gázt függélyes csatornákba vezetik, hol az a levegővel keverődik és a keverék tűzálló, a függélyes csatornák fölött alkalmazott izzócsövekhez jut, melyek a függélyes csatornák fölött vannak alkalmazva és melyeken a gázkeverék meggyulad. A keletkezett láng rendkívül erős és gőzfejlesztésre vagy más czélokra használható. Ha a kazánt egyszer üzembe hoztuk, a készülék egész automatikusan fog tovább működni. A csatolt rajzlapon a szénhydrogén-lángzón két kiviteli módozatát mutatjuk be, melyek főleg kisebb oly gőzkazánok fűtésére vannak szánva, melyeknél az elpárolgás majdnem minden pillanatnyilag megy végre. Az 1., 2., 3. és 4. ábra elülnézetben, alaprajzban, függélyes metszetben és oldalnézetben az első kiviteli módozatot, az 5., 6. és 7. ábra a második kiviteli módozatot mutatja be, még pedig elülnézetben, alaprajzban és oldalnézetben. Az 1—4. ábrán látható készülék egy A gázfejlesztő kazánból áll, melyet a lángzó égésterét képező ízzócsövek sugárzás útján fűtenek. Ezek a csövek az A kazán két oldalán vannak alkalmazva. A gázfejlesztő kazánt a b válaszfal két a a1 részre osztja, az alsó a kamra a desztillálókamrát képezi és a c csövön át szénhidrogénnel töltetik, mely cső a kamra fölső részébe torkollik, míg a le nem párolható anyagokat a d lefolyató csövön bocsátjuk le. A fölső a1 kamara az elgázosító kamarát képezi, az alsó kamarával a b közfal közepén alkalmazotté1 nyíláson közlekedik,fölül pedig az e g^elvezető csővel van kapcsolva. Ez az e cső a keletkezett gázt egészen a tulajdonképeni elégető térig vezeti, hol a csövek izzó falain a gáz meggyulad, a gőzkazánt és az ízzócsöveket közvetlenül fűti, ez utóbbiak pedig sugárzás által a gázfejlesztő kazánt melegítik. Az A kazán egy konczentrikus f kamarában van elhelyezve, melynek falai egészen tűzálló anyagból készülnek. Ezen kazán alatt egy ugyancsak tűzálló anyagból készült l teknő van, mely, hog3f a kazán a készülék üzembe hozatalánál borszesszel tölthető legyen, egy g nyílással van ellátva. Az a a1 kamarákban fejlődött gőzök, mint azt mondottuk, az e csövön szállnak el, a h
