11312. lajstromszámú szabadalom • Újítások szárnyas szivattyúknál
Megjelent 1898. évi május lió 31-én. MAGY. gg| KIR. SZABADALMI Wfli HIVATAL SZABADALMI LEI HAS 11312. szám. XXI/c. OSZTÁLY. Újítások szárnyas szivattyúknál. LEHMANN F. H. EDE MÉRNÖK WALDENBURGBAN (SZILÉZIA). A szabadalom bejelentésének napja 1897 deczember hó 10-ike. Jelen találmány tárgyát egy kiáramlási csatornákkal vagy kivájásokkal ellátott és folyadékok vagy gázok továbbítására szolgáló szárnyas szivattyú képezi, mely motor gyanánt is használható. A mellékelt rajzban; az 1., 2., 3. és 4. ábrák a találmánybeli szivattyú keresztmetszetei, az 5. ábra baloldala a 2. ábrának f g hi k l vonal szerint, jobb oldala pedig ugyanannak közepén vett hosszmetszete. A találmánybeli szivattyú bármelyik forgási irányban működtethető, s ennek megfelelően akár D (1., 2., 3., 4. ábrák), akár S lehet a szivattyúnak nyomó, illetve szívó j oldala. Ha föltesszük, hogy S a szivattyúnak szívó oldala, akkor a 2. ábra a szivattyút a szívás kezdetén tünteti föl. Ezen ábrában zl dugattyú épen kilép a K1 kamrából és tovamozgása közben S szívó csőtoldatból a továbbítandó folyadékot vagy gázt fölszívja mindaddig, míg a következő zl w dugattyú a szívóteret el nem zárja. A z1 és zu továbbá a z1 1 zU I stb. dugattyúk közé zárt folyadék a forgás következtében a D nyomócsőtoldathoz továbbíttatik. A 4. ábrában zm dugattyú azon helyzetében van föltüntetve, a midőn a nyomóoldal felé épen nyitni készül. A 2. és 3. ábrákban a zn i és zl v dugattyúk közötti folyadéka nyomó-oldallal közlekedik, míg 1. ábrában zl v dugattyú a Kl v kamrába épen belépni készül. A találmánybeli szivattyúnak lényegét és sajátszerűségét az y y kiáramlási csatornák vagy kivájások képezik, melyek a találmánybeli szivattyút minden eddig ismert hasonló szerkezetű szivattyútól megkülönböztetik. Ha az 1. és 2. ábrákban föltüntetett y y csatornákat elhagyva képzeljük, mint ezt a pontozott vonalak mutatják, a következő eset áll be: zI V dugattyúnak az St dugattyú Kl Y kamrájába való behatolásakor a kamrában foglalt folyadék csak szűk x nyíláson keresztül távozhatik, miután pedig minél nagyobb része hatott be a dugattyúnak a kamrába, tehát minél több folyadékot vagy gázt szorít az ki a kamrából, annál keskenyebb az x nyílás, az következik, hogy a dugattyú a kamrában foglalt folyadékot komprimálja, illetőleg azt nagy gyorsulás mellett a kamrából kiszorítja, és ez által az egész folyadék tömeget nagy mértékben gyorsítja. Miután a dugattyúnak a kamrába való teljes behatolása legföljebb 1 ht —Vso másod-
