11242. lajstromszámú szabadalom • Hámozógép nád és effélék számára
úgy hogy az a hámozandó nád körül végzett forgásánál föl-, illetve leszálló vonalat, tehát csavarvonalat fog annak héjába bevágni. Hogy a nádnak a késekkel való együttforgását megakadályozzuk, a mint említettük, ugyanazon geometriai tengely körül egy második, ellenkező forgású késrendszert (2. ábra) rendezünk el, úgy hogy az előbbi kések által a nádra gyakorolt forgató nyomaték megsemmisíttetik, míg a két késrendszer egymáshoz képest el van tolva, tehát bal- illetve jobbmenetü csavarvonalat fog a nádba bevágni. Minthogy azonban a két késrendszernek forgási iránya ellentétes, úgy éppen ezen oknál fogva a nádra gyakorolt hosszmozgatásnak mindkét késrendszernél ugyanazon irányban kell nyilvánulnia, mely hatásmód, valamint a két késrendszernek kölcsönös állása is a 2. ábrából világosan kitűnik. Az egész folyamatnak megkezdése czéljából az első késfejnek szelenczéjébe vezetett nádat természetesen kézzel addig kell megtartanunk, tehát forgásában mindaddig kell megakadályoznunk, a míg az a hámozó kések szállító hatása által annyira előretolatott. hogy azt a másik késfej megfoghatta és ennek következtében már most forgásában megakadályozhatja. A 3—5. ábrákban a leírt késfejek alkalmazásán alapuló hámozó gép van föltüntetve. Az oldalas S S1 állványok egy a V hámozó szerkezetek egy egész sorának fölvételére szolgáló kettős haránttartó által vannak egymással összekötve. A hámozó szerkezetek akként vannak elrendezve, hogy két-két hámozó szerkezet egymás mögött ugyanazon geometriai tengelyben fekszik. Hajtásukat az A zsinórgörgőktől nyerik, melyek viszont a B hajtó tengelyen ülő C zsinórkorongokkal állanak összeköttetésben. Az ugyanazon tengely körül forgó két zsinórkorong forgási iránya több, a gépvázon ágyazott, fölös zsinórgörgő által módosítható. és a 4. ábrába sematikusan berajzolt nyilak ezen elrendezést jelzik. Hogy a nádaknak a hámozó szerkezeteken való keresztül vezetésénél egyrészt azoknak jobb vezetéséről gondoskodjunk, másrészt, hogy maga ezen továbbítás megkönnyíttessék, a V hámozó szerkezetek előtt még néhány D Dl vezető hengerek vannak elrendezve, melyek páronként a haránttartón megerősített E Ex karokon vannak ágyazva. A hengerpárok egyenként a H H, fogaskerékpárok által hajtatnak, melyek a közös G tengelyen ülő J fogaskerekekkel kapcsolódnak. A gép vázán ágyazott és közvetlenül a transzmisszió által működtetett F hajtótengely két kúpkerék által van összekötve a G tengellyel. Ha, a mint ez gyakran megesik, a lehámozandó nádhüvelyek igen kemények, akkor a c késeknek csak közepükön igénybe vett vágó éle igen gyorsan elkopik, mi által ekkor a gépnek különben kitűnő munkaképessége tetemesen csökkentetik. Ezen hátrány a késeknek a következőkben leírandó és a 6. és 7. ábrákban föltüntetett kiképezése által elkerülhető, mely a vágó éleknek hosszabb használhatóságot biztosít. A ruganyos c késeknek mellső végén, körülbelül közepén, a késfölületére merőleges irányú keskeny m nyúlvány van elrendezve, mely elől a cx c2 vágó élnek síkjában fekvő és ezzel derékszöget bezáró mx élben végződik. Az ml él a hámozó szerkezet működtetésénél az x x hossztengellyel párhuzamosan az r nádhoz fekszik és oly módon hat, hogy a csavarvonal szerint fölvágott nádhéjat oldalt tolja, vagyis lehámozza. Mivel ezen esetben az mx élek egész hosszukban és a nádhéj lehámozásánál az mx nyúlványok oldalai is működnek, úgy első sorban a kések kopása csekélyebb, mint az első foganatosítási alaknál, melynél a >\ élnek csak csekély része működik. Minthogy továbbá elkopás esetén is az mx élek a c kések ruganyossága következtében a nádhoz mindig szorosan hosszáfekszenek, úgy az m nyúlványok elrendezése által a kések sokkal hosszabb ideig használhatók. A rézsútos cx ca élnek a nyúlvány mögött lévő c2 része, mely az első foganatosítási alaknál a kopásnak leginkább van alávetve, most már egyáltalán működésbe
