11239. lajstromszámú szabadalom • Gázmótor, különösen mótoros kocsik számára
— 4 — ható, mely a tartályt fölülnézetben, illetve a CD vonal szerinti metszetben tünteti föl. A G1 úszó, mely teljesen zárt testet képez, a V3 diaphragmán belül fekszik és ebben köröskörül mozgására elegendő térrel bír. A benzint a kis u1 csövön keresztül vezetjük be és valamely alkalmas tartályból vesszük, melynek feneke valamivel magasabban van elrendezve, mint az u1 csőnek b1 torkolata. A könnyen mozgatható, egyik végén ágyazott n3 emeltyű, másik végén a kis s1 sárgarézlemezt hordja, melyen egy darab kesztyűbőr van megerősítve, mely konczentrált calciumcliloriir- vagy magnéziumchlorür-oldattal van itatva, mi által a bőr tömörré lesz, nem likacsos, majdnem oly ruganyos, mint a gummi, továbbá mindig lágyan és nedvesen tartatik meg. Ezen tulajdonságok a benzinbe való tartósabb bemártás által sem változtatnak meg. Az n3 emeltyűre a q kar van ráforrasztva (8. ábra), mely fölül r-nél vissza van hajlítva és a szilárd v1 falra támaszkodik, úgy hogy az n3 emeltyű saját súlya következtében meghatározott hajláson túl be nem állítódhatik. Ezen berendezésnek hatása a következő: A benzin bl nyíláson kifolyik és a Q1 tartályban gyűlik, melyben az fölszáll, míg a G1 úszó az n3 emeltyűt megemeli és a tömítő anyaggal befödött s1 lap segélyével a b1 nyílást elzárja és a benzinnek további befolyását megakadályozza. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha a G1 úszó és a F3 diaphragma közötti szabad tér csekély, a szabályozó működése azon rázkódások és lökések folytán semmit sem szenved, melyek a motornak kocsik hajtására való alkalmazásánál fölléphetnek. A berendezést akként is foganatosíthatjuk, hogy az karburátor gyanánt is szolgálhat, mSly a későbben leírandó gyújtó szerkezetnek a szükséges benzingőzökkel telített levegőt szolgáltatja. A légköri levegőbe torkoló aa cső (10. ábra) a gyűrűs K1 térrel (8. és 10. ábrák) közlekedik, mely a benzin szintje fölött van alkalmazva. A V3 diaphragmában levő mí nyüások a K1 és a fölső üres U tér közötti közlekedést biztosítják. Midőn a B B1 csövön szívás történik, a külső levegő, melyet az a% cső beszív (10. ábra), előbb a gyűrűs K1 térbe kerül, a hol az a benzingőzöket abszorbeálja, melyek ezen folyadék fölszinéről fölszállnak, hogy azután az ma lyukakon át (8. ábra) az U térbe juthasson, melyben a levegő a mótor működésénél a b1 nyíláson folytonosan kifolyó benzinnel találkozik. E szerint a levegő mielőtt az a B csőbe jutna, benzingőzökkel telik meg. Az f cső (8. ábra) ruganyos cső által egy gummilabdával áll összeköttetésben, mely váltakozva, összenyomatva és szabadon bocsátva a g1 gi szelep segélyével szivattyú gyanánt működik, azaz benzingőzökkel telített levegőt a nyilak irányában beszív és ezen levegőt a szakadozott vonallal rajzolt nyíl irányában tovább nyomja. Az ezen h úton (8. és 16. ábrák) jövő áram a p esőhöz (16. ábra) csatlakozó gummizsákkal folytonos árammá alakíttatik át. A g1 g* szelepek (8., 15. és 16. ábrák) fémtokokból állanak, melyek alul zártak és szélesebb oldalukon egymással szemben fekvő t3 nyílásokkal bírnak. Ezen tok kívülről keztyúbőrből álló egyszerű bevonattal van körülvéve, mely egyik végén sodronynyal a tok nyakára van kötve, másik végén pedig teljesen nyitott. Ezen z* bevonat a 15. ábrában nézetben és metszetben van föltüntetve. Ezen szelepek működése könnyen megérthető. Ezenkívül belátható, hogy igen biztos is és hogy a szelepeknek tartóssága határtalan annál is inkább, mivel azok szá: razon és hidegen dolgoznak. A g1 g2 szelepek fölött elrendezett N csap (8. ábra) segélyével a levegőből és benzingőzökből áll keveréknek összetételét szükség szerint szabályozhatjuk, mely keveréket a h cső tovább vezeti. A csapkúp ürös, fölül zárt és beosztással van ellátva. A csapház a köralaku Bl nyílással van ellátva, mely a B Bl esővel közlekedik és az előbbivel átellenes másik 2?a nyílással és a szabad levegővel közlekedik. Ezen nyílások vízszintes átmérőjének végei a csapház kerületét négy egyenlő részre osztják. Az i hasíték ezen átmérők magasságában fekszik.
