11231. lajstromszámú szabadalom • Újítások akkumulátortelepek elektródáin
Megjelent I8Í>8. évi május 17-én. ív MAGY. ífpft KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 112B1. szám. Vll/g- OSZTÁLY. Újítások akkumulátor-telepek elektródáin. SOCIÉTÉ ANONYME POUR LE TRAVAIL ELECTRIQUE DES MÉTAUX CZÉG PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 november hó 9-ike. Azon másodlagos telepek elektródái, melyekben az elektromos áram hatása alatt megváltozó és aktív anyagot képező fémrészek vannak, az áram által okozott elektrolytikus hatások következtében sokféle vetődésnek vannak alávetve, tehát könnyen megsérülnek és üzemzavarokat okoznak. Különösen áll ez az oly elektródákra, melyeknek tiszta ólomból álló, aktiv anyag gyanánt szereplő fém részei vannak, melyeket akár Planté, akár Faure rendszere szerint szerkesztettünk. Az ily elektródák fémes részei a tiszta ólom oxidácziója következtében tetemesen kiterjednek, mi ismét az elektródákat gyorsan használhatlanná tevő vetődésekre ad okot. A találmány tárgyát oly elektródák képezik, melyek letővé teszik, hogy a fémes részek az elektrolytikus vagy más egyéb jelenségek hatása alatt kitáguljanak és melyeknek az a czéljuk, hogy minden káros változást és minden fölléphető feszültséget megszüntessenek, azonkívül pedig az elektrolyt keringését és a gázok elszállását megkönnyítsék. Ez a szerkesztési mód lényegében abban áll. hogy a változásoknak alávetett részekben üres tereket vagy nyílásokat hagyunk. melyek a fémrészek kiterjedésénél megszűkülnek, úgy hogy az elemek a föntebb jelzett föltételeknek megfelelhetnek. Ez főleg a Planté-elektródáknál fontos, hol azonkívül, hogy a vetődést meg kell gátolni, az elektródának lehető nagy fölületen kell az elektrolyttel érintkezniök. Ezt a jelzett elektródáknál a következő módon érjük el. Az elektródákat, mint azt a csatolt rajz 1. ábráján látni lehet, vékony b lemezekből vagy lapokból állítjuk össze, melyek tiszta vagy ötvözött ólomból állanak és melyek méreteit az elektróda súlyának és ható föl ületének viszonya szabja meg. Ezek a lemezek vagy lapok simák vagy bordázottak sík vagy hullámos föltiletüek lehetnek, tetszőleges módon alakíthatók és különböző pontokon o o furatokkal vannak áttörve, melyek tetszőleges alaknak lehetnek, de melyek legczélszerűbben elipszisek. Ezen elipszisek nagy tengelye a lemezek hoszszabb oldalával párhuzamos. Ezeket a lemezeket — mint pl. a 2. ábrán látható — egymásfölé vagy mellé helyezzük és minthogy a rudak az egyes lemezeken azonosan vannak elhelyezve, az így összeállított elektródán a párhuzamos