11115. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oldhatatlan vagy nehezen oldható sóknak fémanodákból két sót tartalmazó vizes oldatok elektrolizise segélyével való előállítására
a másik só mennyisége, melynek anionja az anoda-fémet kicsapja, az elektrokémiai ekvivalens értékekből számítható. így pl. ha a klórsavas nátron vizes oldatának vezetőképessége maximális, ha az oldatban 7 rész sóra 100 rész víz esik. az ólomfehér előállításánál a szénsavas nátron mennyisége a következő módon határozható meg. A elektródák között levő folyadékmeny - nyiségben annyi, a kiesapásra szolgáló anionnak kell lenni, hogy az ion állapotba átment temet mindig kicsaphassa Ekkor az elektrolyt vezetőképessége a legjobb és az anoda fémes marad. Tegyük föl. hogy a fürdőben 60 súlyrész elektrolyt van. mely 7 súlyrész klórsavas nátronból és 100 súlyrész vízből áll, továbbá 10 anoda és 11 katoda. melyek méretei 2 )< 20 X 30 cm. egymástól való távolsága 1-5 cm. Ekkor két elektróda között 20 X X 30 = 900 em* folyadék van. tehát tíz pár elektróda között 20 X ‘*00 = 18.000 cm8. Ennek a 18 liter folyadéknak annyi kicsapó sót kell tartalmaznia, a mennyi a perczenként oldatba menő fém kicsapására szükséges. Az anodák föliilete 120 cm2, mi a föntebbi adatokból tűnik ki. tehát 05 ampére pro cin2 áramsíirűség esetében az elektródákon átmenő (¡0 ampére-áram perczenként 3’852 gr. ólmot old. 3-852 gr. ólom ¡tedig. hogy ólomfehérré (2[I>b C'O j I’b [OH]2) legyen átalakítható 1315 gr. nátrinmcarbonátot és 0190 nárriumhydrátot. vagy mindent nátriumcarbonatban számítva 1-972 gr. nátriumcarbonatot igényel Ez a nátriiimcarbonat a föntebb jelzett 18 I. folyadékban oldva 0 01 I %-os nátriumcarbonatoldatot szolgáltat. A fürdőnek tehát állandóan 0011 °/0 nátriumcarbonatot kell tartalmaznia. Az a só. mely a fémeket oldja — az oldósó — oly só. melynek anionja az anoda fémét könnyen oldja, míg a másik só — a kicsapó só oly só. mely az illető fémet mint nehezen oldható vagy oldhatatlan sót csapja ki. A föloldásra legezélszerübben alkálifémek klórsav sói. a kicsapásra pedig ugyancsak az alkálifémeknek a szénsavval, chromsavval, foszforsavval és más hasonló savakkal képezett sói használhatók, természetesen mindig oly módon megválasztva, hogy mily terményt óhajtunk előállítani. A reakczió minden sónál, mely az áram hatása alatt meg nem bomlik, símán megy végbe, de kivéve egyes specziális oldhatlan sókat, az eljárás csak a föntebb jelzett bázisok és sók esetében alkalmazható előnyösen. Az elektrolytból a só előállításánál elvont savakat vissza kell pótolni, mint hogy az elektrolyt összetételének és sűrűségének állandónak kell maradnia, nehogy az elektromos vezetőképesség megváltozzon és hogy az egyes sók mindig az elektrokémiai ekvivalens súlyokban legyenek jelen. Az eljárás szerint a sók finoman eloszolva tiszta állapotban csapódnak ki, a nélkül, ho°y az anodára tapadnának és tulajdonságaiknak megfelelően mint festékek stb. | használhatók. Példa. Ólom fehér előállítása. Egy edényben (>0 1. 7%-os nátriumchlorat és OOLl0 o-os nátriumcarbonatoldat van. Ebbe a folyadékba 10 anoda és 11 katoda merül, melynek méretei mintegy 20 X 30 cm. egymástól való távolságuk 1'5 cm. A kicsapó só mennyiségét a föntebb jelzett módon számítjuk. Elektrolyzis közben szigetelő anyagból készült csövön óvatosan szénsavat hivatunk az elektrolytbe. minek következtében egyrészt a folyadék keringését, másrészt akicsapó só fölújulását érjük el. Ekkor 05 ampére pro dm2 áramsűrűségnél 1(5—17°-nál mintegy 1 ••25—1'3 volt feszültség válik szükségessé. Az ily oldhatlan vagy nehezen oldható sók elektrolyzisénél követett módszerek simulnak. melyek a kémiai készítmények gyártásánál vagy analytikai lecsapásoknál általában szokásosak. Szaradalmi igény. Eljárás vízben vagy sóoldatokban oldhatlan vagy nehezen oldható sóknak elektrolyzis útján fémanodákból való előállít i-
