11085. lajstromszámú szabadalom • Üreges idomított kerekkövek (vázkövek), valamint azok alkalmazása különböző építményekhez

A kövek alakjait úgy kell megválasztani, hogy azok alkalmasak legyenek a váznak olyan anyagokból való előállítására, melyek nagyobb hordképességüek mint a közönséges égetett téglák, pl. keramit, beton és egyéb műkő-anyagok. A keretkövek ismert kötőszerek (fehér mész-, hydraulikus mész-, portlandczementvakolat) használata mellett falak, oszlopok, pillérek stb. szóval minden az építkezésben előforduló falazásra használhatók. Ezen keretkövek x y z méretei (I., II. és III. lap) czélszerűen az illető építmény választott, illetve számítás útján nyert falvastagságával vannak összhangzásba. Minden egyes különös esetben az önsúly és mozgó teher, valamint a vázkövek anyagának esetleg az üregek kitöltésére szolgáló anyagok megengedhető igénybevételére való tekintettel kell megállapítani a különböző emeletek számára az f tartóoldalak megfelelő legkisebb d vastagságát. A tartóoldal ezen legkisebb vastagságával kapcsolatos a külső fölületeinek egymástóli távola, mely részben a kövek gyártásától függ. Ezen méret — a külső fölületek távola — azonban még az illető falnak megengedhető legkisebb vastagságától is függ, a mennyiben a fő falakat a hőmérséklet és időjárás befolyása miatt (légréteggel bíró falaknál is) valamint a köz-és válaszfalakat a mennyezetek és füstcső beépíthetése miatt legalább 30 cm.-re kell méretezni. Ezen minimum egyébiránt attól is függ még, hogy vasvázás vagy favázas falaknál vagy építményeknél, midőn a vasvagy faszerkezetek az üregekbe helyeztetnek, az üregeknek legalább is ezen szerkezetek méreteinek kell megfelelniük. Ezen méret, t. i. a fő- és középfalak minimális vastagsága a fölső emeletek számára az ábrákban y-nal van jelölve. A stabilitásra való tekintettel bizonyos falak (az itt leírandó vázkövekkel való építésnél is) bizonyos méretnél erősebbre veendők, pl. oly többemeletes építményeknél, ha ezek merevítő vas- vagy faszerkezetek nélkül építtetnek, az alsóbb emeletek falai, a tagozott homlokzattal bíró építményeknél a kiugrások, pillérek, oszlopok stb. * Ha így a kiszámított méreteket egymással összehasonlítjuk, minden építménynél egy második, gyakran előforduló méretet kapunk, mely a mellékelt rajzokban x betűvel van jelölve. Végül mindig szükségeltetnek válaszfalak vagy egyéb nem megterhelt, csupán elzáró falazatok, melyek számára egy haamadik gyakori z méret eredményeztetik. A keretköveket ezen három x y z mérettel készítjük, megjegyzendő azonban, hogy ezen három méretnek egymáshoz egyszerű arányban kell állniok, hogy jó falkötést állíthassunk elő, például.: z : y : x =1:2:4 vagy z: y: x =2:3:4, tehát a kiszámított méreteket ilyen egyszerű arányokat képező középértékre kell kikerekíteni A mellékelt rajzokban a 2:3:4 arány van kitüntetve, mivel ezen aránynak gyakoribb az alkalmazhatósága. A z méretre még megjegyzendő, hogy ennek elvileg egyeznie kell azon tartók magasságával, melyek vázás építkezéseknél mint vízszintes kötések vagy pedig menynyezetszerkezetekben fölhasználtatnak, mert ezen esetben a tartók befalazásánál a köveket könnyebben lehet megmunkálás nélkül elhelyezni. Mint már megjegyeztük, az f tartóoldalak megkívánt d vastagsága pontosan kiszámítandó. Az s gerincz d' vastagsága jelentékenyen kisebbre vehető, erre nézve a gyártás mérvadó. A keretköveknek legfontosabb alakjai és alkalmazási módja a következő: Tömör és üregesfalak szabványos keretkövekböl (I. lap). Szekrényalakú vázkő (1. ábra), melynél a négy falból a két hosszabb (x méret) vagy a két rövidebb (y méret) d vastagsággal tartóoldal gyanánt vagy fordítva d' vastagsággal gerincz gyanánt van kiképezve, vagy pedig — a mi ezen szekrény alaknál legczélszerübbnek látszik — mind a négy fal tartóoldal gyanánt képeztetik ki; ezen esetben a falazásnál a kövek egyaránt használhatók futók (2. ábra) vagy kötők (3. ábra) gyanánt. I Az f oldallapok külső fölületei díszítéssel