11070. lajstromszámú szabadalom • Széktámla hajlító gép
hogy a pofák a farudak meghajlítása közben oldalirányban eltolódhassanak, hogy tehát ha a farúd esetleg némileg érdes, az egyenetlenségek fölött könnnyen elhaladhasson. A 7., 8. 8a és 9. ábrák az E formán alkalmazott megfogókat ábrázolnak, melyek a formával egy öntvényt képeznek, vagy •valamely más alkalmas módon vannak megerősítve. A 7. ábrán zárva látható megfogó közvetlenül a széktámla hajlítóforma fölső görbített részén van alkalmazva, mint az a 4. ábrán látható. Az E formán megerősített 2 csapágyba ágyalt tengely, az egyik végén egy állító kerék van fölékelve, mig a másik végén a 3 korong van alkalmazva, melyen a 4 és 4a kilincsek vezetésére szolgáló 3a 3b emelők vannak csapok és hasítékok segélyével megerősítve, mely kilincsek alakja legvilágosabban a 7. ábrából tűnik ki. 5 és 5a megfogok, melyek a görbített széktámlaszárak megfogására szolgálnak. Ha a megfogok nyitva vannak, a széktámla szárai kényelmesen a formába léphetnek, minthogy a nyílásnál az 5 illetve 5a megfogok, a 10 illetve 10a tengelyek körül foroghatnak, miközben tí, illetve 6a fogaskerekeket is magukkal viszik, ennek következtében a 7 7a fogasrúdak is eltolódnak és az ezeken levő 8 8a csigákat is magukkal viszik. A fogasrudakon levő 8 8a csigák a fix megfogó részből annyira állanak ki, hogy a szárak formába nyomatnak, a formák elzárassanak és a kilincsek által rögzíttesseuelc. Ha a záródás nem elég szorosan történik, az 1 kézikerék vagy megfelelő emelők forgatása által a megfogókat tökéletesen el lehet zárni. A 8 és 8a ábrán látható megfogok az E forma szárain vannak megerősítve, mint az a 4. ábrán j és yi -nél látható. A megfogok záródása egészen oly módon történik, mint azt előbb leírtuk, de itt az egyes megfogókat az l emelők segélyével mindig után kell húzni. Nem kívánjuk azonban magunkat szorosan a leírt megfogó szerkezethez tartani, a menynyiben ezek helyett bármely más hasonló szerkezetű megfogok is alkalmazhatók. Ha erős görbületet kell létesíteni, a fagörbítés után a száradás közben igen gyakran fölszálkásodik, ha a bevezetőleg említett aczélpántot elhagyjuk. Ennek elkerülésére a 9. ábrán látható megfogókat alkalmazzuk, t. i. a megfogásra a d láncz szolgál, mely a farudat tökéletesen az E formára szorítja, még pedig annak következtében, hogy a rúgó hatása alatt álló k° kilincs (9. ábra) a láncz utolsó z° fogába fogódzik és a c c1 karok szabadon, a láncz nélkül térnek vissza a kezdeti állásba. A formában levő és a láncczal fölszerelt farudat ezután szárítjuk, míg a c c1 karok végei közé egy második lánczot akasztunk, hogy egy újabb széktámlát lehessen hajlítani. Az 1—3. ábrán a gép a rúd elhelyezése előtt van ábrázolva, a 4. ábrán ellenben a láncz és a c c1 emelők már a hajlításnál elfoglalt helyzetben láthatók. A gép működési módja a következő: A hajlításra előkészített egyenes farudat (10. ábra) az 1. és 2. ábrán a d láncz és az E forma között látható szabad térbe, tehát II-be helyezzük el, úgy, hogy a rúd közepe a forma szimetria vonalába essen, ezután az r i-1 szíjdobokon alkalmazott kikapcsolok segélyével a gépet működésbe hozzuk. A korongok ekkor a berajzolt nyilak irányában forognak, az E formát magukkal viszik, miközben a formában levő farudat az a a1 görbítőknek a c c1 karokra gyakorolt nyomása következtében az utóbbiakkal kapcsolt láncz a formába nyomja mindaddig, míg a farúd szorosan a formára nem fekszik (4. ábra). Eme mozgás közben a lánczot a b b1 görbéken csúszó pofák a forma hornyának megfelelően vezetik. Megjegyzendő, hogy a lánczszemek, a melyek a farudra fekszenek, annak félkerületét teljesen körül fogják. Ha a gép a 4. ábrán látható helyzetbe utott, a p kilincsek, melyeket biztosítékul kapcsoltunk be, kikapcsolódnak, még pedig annak következtében, hogy a t fölfutó fölület az n csigába ütközik, a r v1 ellenkilincsek,
