11054. lajstromszámú szabadalom • Újítások földalatti és egyéb sötét helyiségek megvilágítására szolgáló berendezéseken

— 2 egyszerűség kedvéért «fényvezető»-nek nevezzük. A járdarészietet képező üvegtáblák prismáit úgy rendezhetjük el, hogy azoknak prismaszöge a járdarészlettől az épület felé képzelt irányban folyton növekedjék, miáltal az általuk a fényvezetőre vetett fénysugarakat egyenletesen osztják szét. A boltozás és a földalatti helyiség között rendesen elrendezett, lefelé nyúló 0 tartó mélyebben fekszik, mint a fölülvilágító ablak és így hátráltatja a prismák hatását, ha ez utóbbiakon kívül nem alkalmazunk egyidejűleg fényvezetőt is. A 3. ábrában föltüntetett menyezeti táblát az 1. 2. és 4. ábrákban látható berendezésekkel együttesen alkalmazhatjuk. Hasonlóan alkalmazhatjuk a 4. ábrában föltüntetett kettős táblát az 1., 2. és 3. ábrákban látható berendezéseknél is. Az előbbiekben csak földalatti helyiségről tettünk említést, természetes azonban, hogy a jelen találmány tárgyát képező újítások bármely megvilágítandó helyiségnél is alkalmazhatók. A fölülvilágító ablaktáblát nem kell mindig vízszintesen elrendeznünk, számos czélnak a rézsútos elrendezés jobban megfelel. Bizonyos esetekben előnyös 2 prismás táblát alkalmazni és pedig egymás fölött, különösen akkor, ha azokat forgathatóan rendezzük el, úgy hogy az általuk bezárt szög módosítható és így azok egyenként vagy együttesen alkalmazhatók. A prismáknak ily elrendezése által a fény vezetés különféle igényeinek az egyszerű prisma-alakkal megfelelhetünk. Ha pl. valamely prisma valamely helyiségbe bizonyos körülmények között a legnagyobb fénymennyiséget képes bevezetni és ugyanezen czélt más-más föltételek alatt kell elérnünk, a nélkül, hogy más élszöggel biró prismákat alkalmaznánk, akkor két ily prismás táblának egyidejű alkalmazása és ezek kölcsönös állásának időnkénti megváltoztatása által minden oly pillanatban, melyben a föltételek megváltoztak, ezeknek teljesen megfelelhetünk. Lehetne ezen megváltozott körülményeknek két oly prisma együttes alkalmazása és kezelése által is megfelelni, melyek különféle élszögekkel bírnak. A 4. ábrában az egyik H tábla a keret fölső részén forgathatóan van megerősítve, iiiíg a másik tábla fix. Lehetne azonban, mint már említettük, mindkét táblát forgathatóan, vagy az egyiket a másik lap mentén eltolhatóan elrendezni. A mennyezeten elrendezett L tábla hatása a rajz által eléggé meg van magyarázva. Ezen elrendezés ott alkalmazható, a hol az a fényt közvetlenül az ablaknak vagy nyílásnak prismás táblájától nyeri, de lehetne azt a 2. ábrában föltüntetett elrendezéssel együttesen is alkalmazni. Ezen elrendezés hatása azonban minden esetben abban áll, hogy a mennyezetre vetett fényt az az alatt lévő térbe reflektálja. Magától értetődik, hogy a fénysugarak végleges iránya vagy a járdát képező prismák szögének módosítása, vagy az úgynevezett lueidux (a helyiségben lévő fénytörő tábla) prismaszögének módosítása, vagy a lueidux állásának megfelelő meghatározása vagy végül a fölülről levetődő fény előzetes irányítása által tetszés szerint meghatározható. A 6. ábrában oly példa van bemutatva, melynél a fénysugarak csaknem merőlegesen vetődnek rá a járdatáblára és vízszintes irányban jutnak a földalatti helyiségbe. Ha a C luciduxot, a mint ez az 1. ábrában pontozottan jelölve van, elforgatjuk, akkor az a fénysugarak irányát természetesen forgási szögének arányában módosítja, úgy hogy a normálisan vízszintes irányban vetített fény a helyiségnek padlójára vagy bizonyos szög alatt annak mennyezetére fog vetíttetni. SzAliADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés földalatti és egyéb sötét helyiségek megvilágítására, mely egy prismatikus F vagy G téglákból előállított, az épülettől vízszintesen vagy rézsútosan kinyúló táblából, továbbá egy az utóbbi és a megvilágítandó helyiség homlokoldala között elrendezett átlátszó C Üvegtéglából áll, a hol is a prismatikus