11037. lajstromszámú szabadalom • Légszivattyú, melynél a belső dugattyúcsövön egy a léghengerrel közvetlen összeköttetésben álló manometer van elrendezve

Mejrjelent 1898. évi április lió 23-án. MAGY. SZABADALMI K1R. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 11037. szám. XX/c. OSZTÁLY. Légszivattyú, melynél a belső dugattyúcsövön egy a léghengerrel közvetlen összeköttetésben álló manometer van elrendezve. STRÖMEL JÁNOS MŰSZERÉSZ LANDSBERGBEN (BAJORORSZÁG). A szabadalom bejelentésének napja 1897 október hó 22 ike. A jelen találmány tárgyát oly légszivattyú képezi, mely egy a szivattyúnak léghengerével közvetlen összeköttetésben álló és a belső csőnek egyik végén elrendezett tetszőleges szerkezetű manométer által lehetővé teszi, hogy pl. a fölfuvandó kerékpárabroncsban uralkodó nyomást minden pillanatban leolvashassuk. Ezen légszivattyú a mellékelt rajzban egy alkalmas foganatosítási alakja gyanánt van bemutatva. Az 1. ábra a légszivattyú hosszmetszete, a 2. ábra ugyanannak fölülnézete, A mint látható, a találmány tárgyát képező légszivattyú külsőleg az eddigi légszivattyúktól főleg azon manométer által különböztethető meg. mely a dugattyút képező csövön van elrendezve. A szivattyú belső szerkezete a következő : A külső a cső, mely egyik végén az összekötő tömlő számára csavarmenetes csőtoldattal ellátott b födéllel másik végén a belső c csőnek vezetékét képező d gyűrűvel van fölszerelve, a tulajdonképeni, régen használatos léghengert képezi. A belső c cső a tulajdonképeni nyomódugattyú, melynek fölső végén az e bőrkorongot hordó f szeleptest van elrendezve, míg annak alsó végén a g manométertok van megerősítve. A manométer maga a spirálszerűen hajlított csöves k rugóból áll, mely a tetszőleges szerkezetű q szelep által a c csőnek űrterével közlekedik és az i mutató segélyével az m számlapra nyomatott skálán a mindenkori nyomást mutatja. Az o gummigyűrűn az n üvegkorong nyugszik és a p gyűrű által állásában megtartatik. A szivattyú működése a következő : Mihelyt szivattyúzás folytán a kerékabroncsban vagy efélében a nyomás nagyobb lesz, mint a manométertérben, a <j szelep kinyílik és annak furatán át a túlnyomású levegő a c csőbe és innét az l manometerfuraton át a & csöves rugóba nyomul, mely azután ismeretes módon befolyásoltatik és a nyomást mutatja. Ha már most a manométer bizonyos nyomást mutat, akkor mivel a kerékabroncs és a manométer között a nyomás folytonosan és önműködően kiegyenlítődik, biztosak lehetünk abban, hogy ugyanazon nyomás uralkodik a kerékabroncs belsejében is. A manométertér kiürítésére csak az s kézicsavart kell kicsavarolni, a mikor is a mutató a 0 pontra azonnal visszatér.