10999. lajstromszámú szabadalom • Gyorsforgó eke
a lapátszerkezetek alkatrészei. A szerkezeti elrendezés a következő : A forgó ekedoh föliiletén vannak fölszerelve a fix elhelyezésű k kések, az a aczélöntvények útján direkt a keretekre, még pedig akként, hogy míg a késeket a szerelő csavarok cs'v (le) és 3. ábra) megoldása útján élezés czéljából leszerelhetni, addig az a öntvények a keretekhez (belső oldalukon sülyesztett fejű) sz szögekkel (2. és 3. ábra) vannak szögecselve. A k' szintén kiválható élek, a földszeletek hasítására szolgálnak. A //'-vei jelölt kések (Fig. 3.) pedig a két szélső keretre csakis akkor szerelendők föl, ha az eke gazos, szalmás tarlón dolgozik. Természetes, hogy a dob forgó és lokomotív haladó mozgásából következik, hogy a késeknek akként kell alakítva lenniök, hogy a föliilettől a közép felé hajoljanak be, hogy vágás közben ne támaszkodjanak a levágott földfölületekre, mert akkor a lokomotív haladó mozgásának nagy gátat vetnének. A (Fig. 3.-ban kellő áttekintéssel vázolt tervezetben oly lapátszerkezetet alkalmazok, melynek funkeziója abban áll, hogy a levágot földszeletet fölfogván, tovább viszi és a kellő pillanatban részint a föld önsúlya és czentrifugál ereje (mert a dob forgási sebessége a kellő nagyságú ahoz), részint önműködőlég nyitódván, kitolja a benfoglalt földhantokat, hogy aztán kiüresedvén, a kinematikai csukódás periódusán menjen át, hogy teljesen csukódott állapotban legyen akkorra, midőn a kés vágási munkája ismét kezdetét veszi. \ E nyíló lapátszerkezetet akként vittem ki, hogy magát a lapátot két részből készítettem, egy mellső l (mely csukott állapotban a kés k lapjának közvetlen folytatása) és egy hátsó lx lapátrészből, melyek csukódva egymás folytatását" képezik. A mellső l lapát az m pontban lel fix forgási pontot, míg a hátsó Zj lapátrész az n pont körül fordulhat el. A két lapátrész közötti összeköttetést pedig a két oldalt alkalmazott r aczélrudak képezik, melyek a végeiken alkalmazott 2 és zt csapok által nyernek csuklós megerősítést egyrészt az I lapát fenék bordáiban, másrészt a hátsó lapát két oldalnézetében l1 és csukódott állapotban, mint a hogy a Fig. 3.-ban vázolva van és a mint az a Fig. le)-ből is előtűnik. úgy ezen r aczélrudak, mint az oldallemezek lt is az a öntvény oldallapjaival egy síkban szorosan egymás mögé helyezkednek el, úgy hogy egymás folytatását képezvén, a földszeleteknek a lapátba haladása elé semmi akadályt nem gördítenek. (Az le) ábra fölülnézetben tünteti elő a lapátszerkezetet.) A hátsó lapátrész a p vezetőcsigával szilárd összeköttetésben áll, míg az S szerkezeti résszel az u és u' rugópárok által kapcsolódik (Fig. 3). Az S szerkezeti rész ugyanazon n tengelyre van forgathatóan fölszerelve, mely a hátsó lapátnak is forgáspontját képezi; de az n tengely körül való elfordulása csak nagyon korlátolt mérvű lehet, a mennyiben elfordulásának hol a b kereszt-borda, hol pedig az erre egy kengyelalakú vas ü közvetítésével fölszerelt c«v ütköző csavarok vetnek gátat, a midőn hol az egyik, hol a másikba ütközik, ütköző (gummi) párnákká kiképezett két 11' fejével (le) és 3. ábra). Ugyancsak erre az S szerkezeti részre szereltetik föl a F-vel jelölt öntött vastárcsákból képezett balance-tömeg (le) 2. és 3. ábra), melynek rendeltetése az, hogy ezen nyíló és csukódó lapátszerkezet tömegrendszerébe terheletlen állapotban (azaz a midőn a lapátok üresek) egyensúlyt, illetőleg (iizemközben az ekedob rendes forgása mellett) a csukódásnak megfelelő fordulás értelmében egy csekély forgatási túlsúlyt hozzon létre. A szerkezet működése a következő: A lapátoknak a vágás periódusa alatt csukódva kell állaniok, hogy akadály nélkül foglalhasson bennök helyet a lemetszett földszelet. E csukott állapotot a vágás tartama alatt, biztosítanunk is kell. Erre szolgál a hátsó lapátrésszel szilárd összeköttetésben álló s gummival burkolt p csiga, mely egy profil-aczélból képezett q vezetéken gördülvén, e körülményből folyólag a vágás periódusa alatt a lapátok csukott helyzetét biztosítja.
