10961. lajstromszámú szabadalom • Eljárás litographikus lemezek előállítására
2 -adagolunk hozzá, melyben előzetesen 622 g. szódabikarbonátot oldottunk föl. A szódabikarbónáinak rendeltetése az, hogy a mészkarbonátnak a massza előkészítésénél elgőzölögtetett részét visszaalakítsa és hogy kiküszöbölje a savnak utolsó nyomait is. Ezután a következő keveréket állítjuk elő : 130 gramm fehérnye, 70 « enyv, 544 « káliumsilikát. A fehérnyét és az enyvet köriibelül 10 liter 30°-os vízben föloldjuk és ebbe azután a káliumailikátot adagoljuk és ezen keveréket folytonos kavarás közben a bikarbonizált masszába öntjük, mely a "00 liter köbtartalmú tartályban van elhelyezve. A fehérnyének, az enyvnek és a káliurasilikátnak rendeltetése az, hogy a keveréknek összetartó erőt kölcsönözzenek. Ezután a tartályt vízzel töltjük meg, melyhez 275 gramm folyékony vasperchloridot adagolunk, hogy a keveréknek színt kölcsönözzünk. A keverék már most kész a lemezeken való alkalmazására. Mielőtt a keveréket a lemezeken alkalmaznék, szükséges azokat specziális kezelésnek, pl. mosásnak és ezután szemcsézésnek alávetni. A zinkből vagy más fémből készült bármely méretű lemezeket előbb 2°/0 -os sósavoldattal megmossuk. Ezután azokat erősen megkeféljük, hogy jól megtisztítsuk és azután sok vízben lemossuk, letöröljük és gőzben megszárítjuk. A lemezeket igen jól kell megszárítanunk, mivel az azokon visszamaradó víz azokat oxydálja és foltokat képez, melyeket a fém megsértése nélkül majdnem lehetetlen eltávolítani. A lemezeket a következő módon szemcsézzük. Ezen czélra a következőkben leírandó készüléket alkalmazzuk, melynek működését könnyen megérthetjük, a nélkül, hogy szükséges volna azt rajz segélyével föltüntetni. Ezen készülék függélyes tengelyre erősített turbinából áll, melyet perczenként 1000—2000 fordulat között váltakozó forgó mozgásba hozzuk. Ezen fölső részében homoktartályból táplált turbina kettős hengeres köpennyel van körülvéve. A külső köpeny megakadályozza a homoknak elszóródását; a homok a tartályba emelő serlegláncz vagy hasonló szerkezet segélyével szállíttatik vissza; a belső köpeny, melyen a lemezek kampók segélyével, vagy más módon vannak megerősítve, függélyesen ide-oda járó mozgásban tartatnak, úgy, hogy a lemezeknek összes részei hozatnak a turbinának kihajító nyílásai elé, A turbinának forgási sebessége arányos a szemcsézéshez alkalmazott homokszemek nagyságával. Ezen homokot erővel vetjük a lemezekre, mi által ezeknek a turbina által hajított homok vagy kavics alakjának és nagyságának megfelelő szemcsézést kölcsönözünk. Az alkalmazott kavicsok a lemezeknek kölcsönözendő szemcsézés szerint különböző nagyságúak. Bizonyos esetekben egyszeri kezelés nem elegendő, a mikor is ugyanazon lemezt többször kell a turbina hatásának kitenni. Az ekként szemcsézett lemezeket ezután vízzel újból megmossuk, 2°/0 -os sósavoldattal újból etetjük, megkeféljük, hogy a port és az esetleg a lemezekhez tapadt homokszemcsét eltávolítsuk, a mire azokat sok vízben megmossuk, 21 /J °/o-os"szódabikarbonátoldattal neutralizáljuk, vízzel megmossuk és letörüljük és rögtön gőzben megszárítjuk. Ezen állapotban a lemezek már most készek a bevonat fölvételére. Ezen czélból a lemezeket fölső részükön ezeknek befektethetése czéljából nyitott telinőkben helyezzük el, melyeknek belseje az azokban elrendezett, lyukasztott csövekből kiáramló gőz segélyével körülbelül 160°-ra vau fölhevítve. Ezen az előbb említett hőmérsékletre fölhevített lemezekre a már előkészített, folyós masszát ráöntjük, mely utóbbit gondosan és folytonosan kavarunk. A massza elosztására föltalálok permetező vagy hasonló készülékeket alkalmaznak.
