10872. lajstromszámú szabadalom • Mesterséges kövező anyag és eljárás annak valamint abból kövezéseknek előállítására

- Ö -Ezt az által érjük el. hogy az egyes kőzetrészecskék a kötőanyagból álló vékony bevonattal láttatnak el, mely így az egyes szemcséket száraz kéreg gyanánt körülveszi és elegendő arra, hogy hő és nyomás alatt foganatosított egyesítésnél a szemcséknek kölcsönös szilárd összeköttetését létrehozza, de a kész anyagnak keménységére semmiféle káros befolyást ne gyakorolhasson. Az eljárás foganatosításánál a természetes, keménységük és ellenálló képességük által jelemzett közetfajokat, pl. gránitot, bazaltot, porphyrt vagy mesterséges anyagokat, plaz olvasztó kemenczéből származó salakot vagy klinkert annyira fölaprítjuk, hogy azok 7—13 m/m. szemcsenagysággal bírjanak. A még hátralevő ürterek töltő anyaga gyanánt az említett anyagból vagy salakból álló homokot alkalmazunk, melynek mennyisége körülbelül 5% tesz ki. Kötőanyag gyanánt úgy természetes aszfalt minden variácziójában, valamint mesterséges aszfalt (kőolajmaradékok, kátrány és az abból nyert szurok) alkalmazható. A természetes aszfaltot előbb ömlesztés és extrahálás által tisztítjuk és legjobban alkalmazható kötőanyag gyanánt tiszta, nagy szivósságú és nagy ragasztó erővel bíró bitument szolgáltat. A petróleummaradékot mint ilyeneket közvetlenül is alkalmazhatjuk, vagy azokat szívósságuk növelése czéljából ismeretes módon oxydáeziónak vetjük alá, pl. hevítve oxygént szolgáltató testeknek (barnakőnek, superoxydoknak) hozzáadagolása vagy levegőnek vagy oxygénnek a folyékony maradékanyagoknak való bevezetése által. A kőszénkátrány és az abból előállított kátrány, mint olyanok nem igen alkalmazhatók és az ismeretes faczement (szulfurált kátrány vagy szurok) alakjában adagolhatok be vagy adagolás előtt szabad chlorral vagy in statu nascandi bevezetett chlorral tehetők az eljárás számára alkalmasakká. Hogy ezen czélt elérhessük, mi szerint lehetőleg kevés kötőanyag legyen alkalmazandó, nem elégséges a tört közetet avval összekeverni. Elvül föntartandó, hogy a kötőanyag előbb minden szemcsét egy réteggel teljesen körülzárjon. Ezt alkalmas elkészítő kezeléssel érjük el, a mikor is a bitument valamely illó oldó anyagban föloldjuk és az oldatba az összetört kőzetet bekeverjük. Erre a fölös oldatot lecsapoljuk és a tömeget folí'tonos mozgatás közben oly hőfoknál szárítjuk, mely az oldószer elgőzölögtetésére szükséges. Az oldószer kondenzáczió által újból visszanyerhető. Okvetlenül szükséges azonban a szárítást folytonos mozgatás közben eszközölni; kell, hogy a kötőanyag közönséges hőmérsékleténél száraz és nem tapadós legyen. Bár nem oly tökéletesen előkészítő kezelést az által is végezhetjük, hogy a fölaprított kőzetet a megolvasztott, igen meleg kötőanyagba közvetlenül bekeverjük és a tömeget folytonos mozgatás közben kihűlni hagyjuk. Az eként előkészített massza laza, mintegy kavicsot képező barna vagy fekete szinű részekből áll, melyeknek alakja és nagysága az illető alkalmazási czélnak megfelel és melyek közvetlenül kövező lemezek vagy tömbök előállítására alkalmazhatók. Ezen czélból a masszát újból fölmelegítjük és folytonos mozgás közben azon hőmérsékletre hozzuk, melynél a kötőanyag meglágyúl, de még nem lesz folyékonnyá, úgy hogy az tapadóssá lesz, de a kőzetről nem folyik le. A masszát aztán formákba töltjük és az említett hőfok megtartásával erős (200—300 atm.) nyomásnak vetjük alá. A formából való kivétel után nyert lemezek vagy tömbök gyorsan és erősen lehütettnek. A töltőanyag gyanánt a kavicsanyaghoz adagolt homok annak a kötőanyaggal való bevonatása vagy a masszának a formákba való betöltése előtt történő melegítés közben vezethető be. A homok előnyösen kis adagokban fokozatosan adagolható be, hogy annak lehetőleg egyenletes beosztását biztosítsuk. Kövezeteknek ily lemezekből vagy tömbökből való előállításánál ez utóbbiakat alkalmas alátétre fektetjük, a mikor is azok éles sarkaik és sík fölületeik következtében csupán egymás mellé való rakásuk által összefüggő hézagtalan burkolatot szolgáltat-