10856. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cyanvegyületeknek, ezek derivátjainak és egyéb nitrogéntartalmú vegyületeknek olcsó előállítására

Megjelent 1898. évi niárczius hó 24-én. MAGY. m KIR. SZABADALMI jKH HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 10856. szára. IV/h/l OSZTÁLY. Eljárás cyanvegyűleteknek, ezek derivátjainak és egyéb nitrogéntartalmú vegyületeknek olcsó eló'állítására. DR. LANCE DÉNES ÉS DR. DE BOURGADE RAPHAEL LAJOS MANÓ VEGYÉSZEK PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 november hó 4-ike. A jelen találmány tárgyát eljárás képezi cyanvegyűleteknek, ezek derivátjainak és más nitrogéntartalmú vegyületeknek olcsó előállítására a nitrogénnek lekötése által, hydrogénnek, nitrogénnek és ammóniáknak szénre való egyidejű behatásánál. Hydrogén alatt ezen esetben nemcsak a tiszta hydrogént akarjuk érteni, hanem az összes szénhydrogéneket, vízgázt és más hydrogéntartalmú vegyületeket. Épen így a nitrogén is bármely többé-kevésbbé nitro. géndús keverékek, pl. légköri levegő, ipari tüzelő telepeknek égési termékei, stb. alakjában alkalmazható. Ismeretes, hogy ha intenzív (elektromos vagy más) hőforrás jelenlétében acetylen (OH2

) és nitrogén (N) egymásra hatnak, cyanhydrogénsav (CXH) keletkezik és a valóban nyert sav mennyisége az elméleti mennyiséget annyival inkább közelíti meg, mennél több hydrogén jelenlétében történt az említett behatás. A maximumot akkor érjük el, ha az aeetylenben tartalmazott hydrogén térfogatánál legalább is 21

/,-szer nagyobi) hydrogénmennyiség van jelen. A jelen találmány tárgyát képező eljárás, mely hasonló reakczión alapszik, abban áll, hogy nitrogénnek, hydrogénnek és ammóniáknak keverékét szén fölött elvezetjük, mi által a (C3

H8

) acetylennel, (OK2

) acetylenkáliummal analóg acetylenammonium O (NH4

)a

=OAm3

(ammoniumacetyleli) képeztetik közbenső termék gyanánt, mely a szabad nitrogént leköti, mi által cyanammo* nium (CN,NH4

) keletkezik. A mint előbb említettük, a tényleg nyel't cyanammonium (CN,NH4

) mennyisége a következő: 2XH4-2H-|-2C=0(NH<)2

; 0(NH*)a

+ 2N=2CN,NH4 képletek által kifejezett elméleti eredményt annyival inkább közelíti meg, mennél közelebb áll az említett három gáznak, nitrogén, hydrogén és ammóniák (N,H,NH8

) keverékében tartalmazott hydrogénmennyiség és az itt tekintetbe jövő ammoniumacetylennek acetylenjében tartalmazott hydrogén térfogata közötti arány ahhoz, mely a fönti egyenletekből kiadódik. Ezen cyanidnek fölbontásánál, történjék ez bár gyönge sav vagy erősebb savaknak hígított oldatai vagy végül az ammóniáknál erősebb bázis segélyével, a két előbbi eset-