10846. lajstromszámú szabadalom • Eljárás világítóborszesz előállítására
Megjelent 1898. évi márczíus lió 23-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 10846- szám. II/b. OSZTÁLY. Eljárás világító borszesz előállítására. HEMPEL HENRIK MÉRNÖK BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 márczius hó 1-je. Jelen eljárás czélja a borszeszt világító anyaggá átalakítani. Ezen czélból a borszeszt széntartalmú párolgó olajokkal keverjük, melyek között az oxygénmentes vagy oxygénszegény széntartartalmú illó olajok, illetőleg borszeszben teljesen föloldható szénhydrogének előnyben részesülnek. Ezen olajokat bizonyos hátrányok elhárítása czéljából nem lehet nagy mennyiségben a borszeszhez keverni, viszont kisebb mennyiség alkalmazása által gyöngítjük a borszesz világító hatását. Legalkalmasabb vegyületek a csepfolyós szénhydrogének, melyeknek széntartalmát azonban külön eljárás útján nagy széntartalmú és szilárd halmazállapotú szénhydrogénekkel, pl. naftalinnal való keverés útján a szükséghez képest növelnünk kell. E czélból 1 súlyrész naftalint 3 6 súlyrész terpetinnel egy edényben addig hevítünk, míg a naftalin teljesen föloldódik. A kelletkező keveréket kelleőn fölkavarjuk vagy összerázzuk és egy lombikkal összeköttetésben álló desztilláló görebbe helyezve forralás, által gyors desztillálásnak vetjük alá mindaddig, míg a visszamaradó barna színű maradék gőzölögni kezd. A desztilláló göreb kihűlése után a maradék szilárd anyaggá tömörül. A leírt folyamathoz erős forralás kívántatik, hogy a terpentin-gőzök a képződő naftalin-gőzöket magukkal ragadhassák ; különben lassú desztillálás esetében a könynyebben párolgó terpetinolaj egyedül megy át a görebbel összeköttetésben álló lombikba, míg a nehezen párolgó naftalin csak részben és lassan gőzölögne el, részben pedig sötétbarna színű anyag alakjában a desztilláló göreb fenekéhez oda sülne. Desztillálás után a görebbel összeköttetésben állott lombiknak a görebből átpárolgott egész tartalmát a vízfürdőben melegítjük, összerázzuk vagy összekavarjuk és borszeszt öntünk hozzá oly mennyiségben, hogy körülbelül 1 súlyrész lepárolt anyagra 2—6 súlyrész borszesz essék, a szerint, a mint erősebb vagy gyöngébb borszesszel dolgozunk. Újabb kavarás vagy fölrázás által, a vízhez hasonló tisztaságú folyadékot nyerünk, mely már világításra alkalmas. Ha ezen folyadékhoz még a használt terpentinolaj mennyiség 5—10°/0 -kának megfelelő mennyiségű gliczerint adunk, akkor nyúlékony és tartósabb folyadékot nyerünk, ij^gy hogy ezen folyadékkal táplált lámpabélt akkor is könuyen meg lehet gyújtani, ha a lámpa hosszabb időn keresztül nem lett használva. A leírt módon borszeszben old-
