10845. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges korcsolyapálya előállítására
Meg-jelent 1898. évi márczius hó 33-án. MAGY. gfa KIR. SZABADALMI fisja HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 10845. szám. XX/g OSZTÁLY. Eljárás mesterséges korcsolyapálya előállítására. GOUTS ÁGOSTON HENRIK MÉRNÖK ÉS STEINER GÁBOR IGAZGATÓ BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 október hó 29-ike. A találmány tárgya egy eljárás mesterséges korcsolyapálya előállítására. Ebből a czélból 60 súlyrész, molekulánként 10 molekula kristályvizet tartalmazó szódát (kristályszódát), 33 súlyrész molekulánként 10 molekula kristályvizet tartalmazó nátrium sulfátot és 7 súlyrész, molekulánként 5 molekula kristályvizet tartalmazó oktaederes nátrium boratot keverünk és a keveréket alkalmas tartályban vízgőz segélyével mintegy 100° C.-ra fölhevítjük. A gőzből lecsapódó víz a keverék megolvadását sietteti és meggátolja a kristályvíz elszállását, mi akkor, ha a karbonatot vagy sulfátot 40° ra hevítjük, könnyen beáll. így egy tiszta, folyós tömeget nyerünk, melyet a korcsolyapályát képező tartály fenekére töltünk. A tartály tömítését — tekintve a végbemenő kristályosodást — elég erős ólomleinezekkel végezzük. Ha a kiöntött tömeg megmerevedett és így durva kristályos fölületet képez, ugyanezen tömegből egy második réteget öntünk az elsőre, mely az első réteg kristályai között föllépő közöket kitölti és jóval kisebb kristályokat képez. Ily módon ismételve több réteget létesítünk, míg a kristályréteg mintegy 5 cm. vastaggá és teljesen simává nem lesz. A mesterséges korcsolyapálya ekkor már kész, de korcsolyapálya gyanánt nem használható, minthogy túlságos sok vizet tartalmazván, nagyon lágy, tehát erre a rétegre egy 2 —3 cm. magas fűrészport öntünk, mely meggátolja, hogy a még meg nem keményedett réteg a külső levegővel érintkezzék és hogy ily módon sesquikarbonat keletkezzék, mely a korcsolyapályát korcsolyázási czélokra alkalmatlanná tenné. Azonkívül a fűrészporréteg a sórétegből a fölösleges vizet kivonja. Ha a mesterséges korcsolyapálya tökéletesen megkeményedett, a pályáról a fűrészréteget eltávolítjuk és a pályát használatba lehet venni. Hogy a pályának a korcsolyázás által okozott megsérülését kijavíthassuk, az illető helyre gőzt fúvatunk és ily módon a sótömeget a fölszínesen megolvasztjuk, mire a megmerevedés után a pálya újból simává válik. Erre szolgál a csatolt rajzlapon látható berendezés. Az A gőzvezető csőre B-nél egy hajlékony C tömlőt csatolunk, mely 3—4 atm. nyomást kibír. A tömlőn D Dx Z*1 1 Z)111 görgőket alkalmazunk, melyek rossz hővezetőkből készülnek és melyeknek az a czél-
